Levéltári Közlemények, 59. (1988)

Levéltári Közlemények, 59. (1988) 1. - FORRÁSKÖZLÉS - Imre Magda–Szűcs László: Dokumentumok a Forradalmi Kormányzótanács két sorsdöntő üléséről / 173–180. o.

Dokumentumok a Kormányzótanács ütéséről 175 határozatunk félrendszabály. Csak a polgári osztály lefegyverzése és elnyomása után hiszi el a proletárság, hogy valóban felszabadult és övé minden hatalom.

3 A forradalmi törvényszékeket azonnal fel kell állítani és az ellenforradalom minden csíráját ki kell irtani.

4 Miután ezek a változtatások forradalmi jelentőségűek, s így a népbiztosok esetleges merényleteknek is ki lehetnek téve javasolta, hogy a Hungária szállodát foglaljuk le a népbiztosok és családtagjaik részére lakóhelyül. Köteles legyen mindenki oda beköltözni, ahol központi konyháról és kiszolgálásról gondoskodunk. Itt a népbiztosok gyakrabban közös megbeszéléseket is tarthatnak, ami előnyös lesz a forradalom ügyére.

5 Hamburger Jenő földművelésügyi népbiztos kiegészítőlég javasolta, hogy a Kormányzótanács határozza el az egész ország területére kiható szesztilalom bevezetését. A legszigorúbb büntetéssel kell súlytani azokat, akik szeszes italokat kimérnek, vagy ilyet elfogadnak. Ez, mint mondotta, forradalmi érdek.

6 Kun Béla behatóan foglalkozott még a szocialista tanáesállam törvényhozó szerveivel, s ajánlotta egy 150 tagú végrehajtó bizottság megválasztását, továbbá egy 500 tagú országos munkástanács beiktatását. A 150 tagú bizottság intézi a politikai és gazdasági ügyeket, az 500-as tanács hozza a törvényeket és helyettesíti a parlamentet.

7 Ezeket a konkrét javaslatokat a Kormányzótanács tegye magáévá és léptesse azokat életbe forradalmi jogai alapján. Ezzel a kommunista javaslattal szemben én ellenkező javaslatokat tettem. Kimutattam, hogy mi azzal kaptuk meg Károlyi Mihály ideiglenes államfőtől a politikai hatalmat, hogy nemzetközi összeköttetéseink segítségével Magyarország számára igazságos békét teremtünk. Ennek végrehajtására vállalkoztunk. Nekünk nem áll módunkban a nemzetgyűlés megkérdezése nélkül a magyar társadalom gazdasági, termelési és tulajdonjogi szerkezetét megváltoztatni, önkényesen és forradalmi úton berendezkedni. Nem vállalhatjuk adott szavunk megtörése nélkül, hogy a szovjet forradalom zászlóját, mi vigyük a körülöttünk lévő államok területére, mert ez újabb háborút foglal magában, s ennek vitelére nekünk semmi felhatalmazásunk nincsen. A gyárak ipari termelését megindíthatjuk, miután senki nem termel, megindítani kötelességünk. De a gyárak, szocializálásával várnunk kell, amíg a környező államokban is hasonló intézkedéseket tesznek. Ha mi kísérletezünk először, megtörténhet, hogy rendelkezéseinket később vissza kell vonnunk, ami sokkal kellemetlenebb, mintha most várunk. Nekünk nem szabad az ipari munkásokat félrevezetni, nem szabad velük elhitetni, hogy minden feladat megoldására képesek. Az ipari munkások ereje is korlátozott, mint minden más erő, csak annyit tudnak teljesíteni, ami számukból, szervezettségükből és szakmai kultúrájukból kitelik. Többet nem, legalább is tartósan nem. A földbirtokoknak szövetkezetekbe való tömörítése ellenkezik a magyar dolgozó parasztság törekvéseivel. A magyar földmíves nem szövetkezetet akar, hanem családi birtokot. Ez ád neki életet, üzemet, és függetlenséget. A szövetkezet nem jelent változást a paraszt életében, mert továbbra is a gazdatiszt parancsnoksága alatt marad, aki bottal hajtja munkára, brutalizálja, a munkaeredményében megrövidíti. A folyó esztendőre én sem látok más megoldást, mint a nagybirtokok szövetkezetszerű kezelését, mert március végén vagyunk, a gabona el van vetve és ilyenkor a föld felosztása zavart okoz. De őszre gondoskodnunk kell arról, hogy országos felhatalmazd3 Ezek a gondolatok tükröződnek a „Mindenkihez !" c. kiáltványban s így nagyon valószínű, hogy Kun Béla csakugyan ehhez hasonló módon ismertette a kormányprogramra vonatkozó kommunista álláspontot — bár az is valószínű, hogy Garbai Sándor emlékezete s így fogalmazása figyelembe vette a későbbi fejleményeket. 4 A forradalmi törvényszék felállításáról, mint ismert, a Kormányzótanács március 22-i ülésén (10. napirendi pont) határoztak. Teljes kiépítésükre később került sor. 5 A népbiztosoknak a Hungária Szállóba való összeköltöztetésével a Kormányzótanács a március 27-i ülésén (3. napirendi pont) foglalkozott, döntés azonban csak a június 26-i ülésén (3. napirendi pont) született. 6 Lásd a Forradalmi Kormányzótanács II. sz. rendeletét (Budapesti Közlöny, 1919. március 24.). 7 A Tanácsköztársaság Ideiglenes Alkotmánya (Forradalmi Kormányzótanács XXVI. sz. rendelete, Tanácsköztársaság 1919. április 3.) és a Tanácsok Országos Gyűlése által elfogadott Alkotmány (Tanácsköztársaság 1919. június 28.) határozott a törvényhozás szerveiről.