Levéltári Közlemények, 59. (1988)

Levéltári Közlemények, 59. (1988) 1. - FORRÁSKÖZLÉS - Varga János–Miskolczy Ambrus: Egy prefekt halála / 111–112. o.

Egy prefekt halála 143 Valea János, philosophus, Báldi pap fia. Kovács János Septéri oláh pap fia, clericus. Turlcu László, a Katonai esperest és pap. Dán Ion abschiedos katona, M. Szilvason, a B. Radák tisztje apósa. A velkéri oláh papot Elekest is felszóllitattam tribunusságra, de betegessége miatt nem vállalta, helyette én igazítottam. Továbbá tribunussá volt még általam nevezve Mauritius Simon absolutus Jurist a, Czikudon, Clericus. Veszprémi Basilius Dátosi absolutus jurista. Többet nem rendeltem volt még. — Kinéztem volt még Oroszfájáról Moldován Elias clericust is, de még a rendelés nem volt neki elküldve. Az én praefecturám a Mezőségi volt, s tán több faluból állott száznál. 15. Katonában mondta a kérdezett a népnek, hogy a Magyarok Ferdinándot elhagyták; mondta, hogy a Ministerium mellett ne álljanak; mondta, hogy püspök Leménynek ne higyenek, ő az oláhokat eladta a magyaroknak, elismeri e ezt ? Azt az igaz, hogy mondtam, hogy a Ministeriumnak ne engedjenek, legyenek az Unió ellen, s azt is mondtam, hogy püspök Lemény a magyaroknak elárulta az oláhokat, de a császárról csak annyit mondtam: hogy a Magyarok többé nem első Ferdinánd mellett vannak, hanem királyokat ötödik Ferdinándnak nevezik, minthogy az Unió megtörtént. 16. A kérdezettnél több irományok találtattak, jelesen: a.) latin declaratio a populus romanus nevében, nyomtatva, b.) egy más oláh proclamatio megint nyomtatva, c.) egy felhatalmazó levél Türk Vasziliának az oláh nép fegyverkeztetése iránt, b.) felhatamazás Basilius Simonnak felfegyverzés iránt, e.) rendelés, hogy az oláh őrsereg jelenjen meg a katonai stábnál esküre, f.) egy jegyzéke a praefecturabeli helységeknek, g.) egy Instructio. Mit mond ezekre? A proclamatiokat a nép között osztogattam, az Instructiot ki osztogattam, a kézirásbeli irományok saját kezem Írásai, azok szerint rendelkeztem. Továbbá a fentebb már előbbi vallomási pontokban tett irományaimról már vallottam. Nálam találtatott még Assente levele, hogy engem kész megsegitni, és Simeon Mauriczé, melyben felkért, hogy a népet a neki való engedelmességre intsem, minek nyomán rendelkeztem, mind ezen ugy a többi ilyetén irományokat elismerek és nem tagadok. 17. Mi van még mondani valója, jelesen maga mentségére nézve ? Mindent meg mondtam, nincs mit mondjak mentségemre, csak annyit, hogy mindezen fennebbiekben rossz szándékom nem volt. Ezen fennebbi vallomásaimat magaménak ismerem. Bétréneanu Sándor" [saját kezű aláírás]