Levéltári Közlemények, 59. (1988)

Levéltári Közlemények, 59. (1988) 1. - Bertényi Iván: Címerváltozatok a középkori Magyarországon / 3–80. o.

Címerváltozatok a középkori Magyarországon 11 használatának a kronológiája korántsem tekinthető egyértelműen megoldottnak, sőt, ismerünk olyan, első mezejükben liliomokkal behintett uralkodói pecséteket, amelyek Károly Róbert uralma legvégén keletkeztek.

32 Most erre a problémára nem térünk ki. Ehelyett azt hangsúlyozzuk, ami vitán felül állítható, vagyis hogy Károly Róbert uralkodása alatt legalább háromféle változata szerepelt a liliomos és sávozott mezők egyesítésének: a negyedelt változatú és a hasított pajzsfeleket mutató, ez utóbbi kétféle sorrenddel. Ehhez járultak a kettőskeresztes pajzs sisakdísz nélkül és a pajzsra helyezett, ugyancsak kettőskeresztes, sisakdíszes változatok. Ujabb ,,alvariációknak" tekinthetjük — ha nem is a címerpajzsban — a harmadik nagypecsót hátlapján megjelenő, a kettőskeresztes pajzsot jobbról-balról tartó sárkányfigurákat. Ezek sem váltak maradandó elemeivé az uralkodói címernek.

33 Tovább bővítik az Anjou-kor uralkodói családjának címer változatait a strucc os sisakdíszek. Minthogy ezek használatának a ,,fénykora" Nagy Lajos uralkodásának időszakára esik, részletesebben alább foglalkozunk velük. Nagy Lajos uralma (1342 — 1382) idején már általánosnak mondható a sávozott pajzsfelet elöl feltüntető, hasított címerpajzs használata, de ez nem jelenti, hogy a liliomokkal behintett pajzsfelet előkelőbbnek tartó (s a pecséten a másik elé helyező) változat kiment volna a divatból. Az anyakirályné, aki még férje életében természetszerűen Károly Róbertnek házasságkötésekor (1320-ban) használt, hasított címerpajzsát vette át, s ezzel díszítette felségi pecsétje előlapját (a királyné ülő alakjától jobbra helyezve), most férje halála után is megmaradt e címer használata mellett, s ezzel élt hosszú élete végéig, 1380-ig. (Ősei címerét, a Piastek sasát külön kis címerpajzsban a trónon ülő királynéi alaktól balra helyeztette el. A pecsét hátlapján a szárai végén kiszélesedő, pajzs nélkül alkalmazott kettőskereszttől jobbra-balra ugyanazok a kisalakú címerpajzsok figyelhetők meg, mint az előlapon.)

34 Emellett — s ez egy újabb címer változatnak tekinthető — az anyakirályné élete végén használt titkospecsétjén a hasított címerpajzs első mezejébe (csak) a sávozatot vésette, s ott a második mező előtűnő (fél) sasa jelezte a származását.

35 Azaz: ha a lengyel uralkodóházra utaló (fél) sast leválasztjuk, idősebb Erzsébet királyné (csak) a sávozott mezővel jelezte (ekkorra már elhunyt) férjéhez és Magyarországhoz való kapcsolatát.

36 Az Anjou-család címerváltozatai közt feltétlenül meg kell vizsgálnunk a patkót harapó struccos sisakdíszeket is. Nemcsak azért, mert a korabeli magyar nyelvben a „címer" szó még sisakdiszt jelentett, hanem azért is, mert bár e struccfej eket nem pajzsban alkalmazták, a kortársak szemében mégis 32 Ilyen Károly Róbert 3. nagy pecsétjének az előlap második és a hátlap első, kisalakú címerpajzsa, valamint a kápolnaispán őrizetében levő királyi középpecsét. Vö. Gárdonyi, 1907. 54. p., ül. Esztergomi Székesfőkáptalan Magánlevéltára. Lad. 40. fasc. 2., Nr. 18. — Magyar Országos Levéltár, Filmtár, 564. doboz. s3 Gárdonyi, 1907. 54. p. 31 1322: OL Dl. 3237., 1338: OL Dl. 3137., 1378: OL Dl. 5623. 35 Ewa Sniezinska-Stolot: Tanulmányok Lokietek Erzsébet királyné műpártolása köréből. (Ötvöstárgyak) — Művészettörténeti Értesítő, XXX. (1981) (A továbbiakban: Sniezinska-Stolot) 248. p., 26. ábra. \ 36 Az eddigi kutatási eredmények szerint egyébként ő az első királynéink sorában, aki férje címeréhez a saját családjáét is csatolta. Elődjei csak a kettőskeresztet vésették pecsétjükre. A királynéi címerhasználatra Vö. Gsapodi Vsába: Beatrix királyné könyvtára. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Közleményei, 41.) Budapest, 1964. (A továbbiakban: Csapodi, 1964.) 46. p.