Levéltári Közlemények, 58. (1987)

Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Szűcs László: A Központi Pártarchívumról és a magyarországi pártlevéltárügyről / 261–273. o.

268 Szűcs László A helyi pártarchívumok anyaga pártonként, illetve fondképzőnként (KISZ, Munkásőrség), és ezeken belül a szervezetek alá- és fölérendeltségi viszonyainak megfelelően van csoportosítva. Külön gyűjteményben kezelik a munkásmozgalom helyi történetére vonatkozó iratokat, valamint a visszaemlékezéseket . A Központi Pártarchívum iratanyagának terjedelme mintegy 2000 iratfolyóméter. A helyi pártarchívumok több, mint 7000 iratfolyóméter anyagot őriznek, közülük a Budapesti Pártbizottság Archívuma önmagában közel 2000 folyóméter irattal rendelkezik. Az évenkénti gyarapodás összesen mintegy 400 irat folyóméter. Rendezettség, leltározottság Az iratanyag feldolgozása valamennyi pártarchívumban egységes alapelvek szerint, részletes munkautasítások alapján történik. Az egész iratanyag fondónként csoportosított. A fondókon belüli elrendezésnél mindenütt — ahol erre lehetőség van — a fondképző szerv egykori szervezete, ezen belül az ügykörök szerinti tagolódás érvényesül. Az egyes ügyköröknek megfelelően kialakított őrzési egységeken (dossziékon) belül érvényesül — és általában csak ezen a szinten — az ügyirati összetartozást figyelembe vevő kronológiai elrendezés. Élő, évenként kiegészülő fondok esetében ennek az elrendezési gyakorlatnak csak az ötéves beszámolási időszak (kongresszusok, pártértekezletek) szerinti szakaszossággal teszünk eleget. A lezárt fondok, illetve az élő fondok már megszűnt részlegeinek esetében azonban a fent említett strukturális-kronológiai elrendezési elv következetesen érvényesül. A személyi irathagyatékokat általában az adott személy által betöltött tisztségek, azaz munkakörök szerint csoportosítjuk, figyelembe véve az egyes iratfajták (levelezés, napló, újságkivágat-gyűjtemény) által megkívánt sajátos rendezési igényeket. A visszaemlékezések a személynevek kezdőbetűjének alfabetikus rendjében, ezen belül sorszámok szerint kerülnek lerakásra. A röpiratokat kibocsátó szerint, kronológiai rendben tartjuk. Az állami eredetű fondrészek iratait a létrehozó szervek szerint, az eredeti rendet (alapszám, iktatószám) fenntartva őrizzük. Az egyes fondok, fondrészek rendezésének megkezdése előtt rendezési terv készül, amelyet jóváhagyás előtt, esetenként szaktörténészek bevonásával, megvitat a levéltárosok kollektívája. A rendezés eredményeit pontosan rögzítik a leltárak. Belső használatra elkészült az egész pártarchívumi anyag fond- és állagjegyzéke. A fondónként, állagonként készülő leltárak részletes leírást adnak az egyes őrzés egységek tárgyáról (szükség esetén annotáció formájában is), az iratok koráról, lapszám szerinti terjedelméről, bizalmassági fokozat szerinti minősítéséről. Az egyes leltárak bevezetője ismertetést nyújt az iratokat létrehozó szerv, személy történetéről, tevékenységéről, az iratok sorsáról. A különlegesen fontos iratokhoz darabszintű jegyzékek, a jegyzőkönyvekhez pedig napirendi szintű ki jegyzések is készülnek. Az iratok rendjét követő leltárakon, jegyzékeken túl tervbe vettük különböző — tárgy szerinti, intézmény-, hely- és személynév szerinti, esetleg kro-