Levéltári Közlemények, 58. (1987)
Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Szűcs László: A Központi Pártarchívumról és a magyarországi pártlevéltárügyről / 261–273. o.
262 Szűcs László nács 1919. április 18-i ülésén hozott határozatot a Munkásmozgalmi (Forradalmi) Proletár Múzeum létrehozásáról, 2 melynek a tárgyi emlékek, könyvek és folyóiratok gyűjtése mellett a munkásmozgalom dokumentumainak átvétele és megőrzése lett a legfontosabb feladata. Diner-Dénes József, Krejcsi Rezső és Révész Mihály — ők alkották a Múzeum vezetésére rendelt direktóriumot — munkássága nyomán rendkívül értékes anyag halmozódott fel a Wenckheim palotában (a mai Szabó Ervin Könyvtár épületében). A Tanácsköztársaság leverése után azonban ez a gyűjtemény is szétszóródott, egy része a Magyar Nemzeti Múzeumba került, de csak töredéke maradt fenn napjainkig. A két világháború között a Szociáldemokrata Párt ismét kísérletet tett archívuma létrehozására. Ami iratanyag e korból ránkmaradt, az ennek a kezdeményezésnek és a szervezéssel megbízott Révész Mihály fáradhatatlan buzgalmának tulajdonítható. A magyar kommunista mozgalom iratai végül az Internationale irattárával együtt a moszkvai IML (Marxizmus-Leninizmus Intézet) Archívumába került, így maradt fenn napjainkig. A szakszervezetek irattári anyagainak megőrzéséről a felszabadulás előtt semmiféle levéltári intézmény nem gondoskodott, így ezek sorsa nagyon eltérő volt: egyesek, így a Szaktanács iratai is csaknem teljesen elpusztultak, mások, kisebb számmal, meglehetős épségben fennmaradtak. A felszabadulás után mindkét munkáspárt — agitációs és propaganda munkájának szempontjaitól vezetve — rövidesen hozzálátott a mozgalom régi dokumentumainak összegyűjtéséhez. A Magyar Kommunista Párt 1946 januárjában hozott határozatot egy anyaggyűjtő, majd egy párttörténeti bizottság létrehozására. A Szociáldemokrata Párt pedig újjászervezte archívumát. Az így kifejtett gyűjtőmunka eredménye alapján 1948-ban, amikor szó esett a két párt archívumának egyesítéséről is, a közös propaganda-bizottság arról számolhatott be, hogy MKP munkásmozgalmi archívuma (Akadémia u. 17.) tartalmaz 3259 db iratot, plakátot, röpcédulát, emléktárgyat, fényképet stb., és kb. ugyanennyi még feldolgozatlan anyagot. Az SZDP munkásmozgalmi archívuma (Dohány u. 76.) tartalmaz kb. 5—6 ezer iratot, plakátot, röpcédulát, fényképet, emléktárgyat, újságot, jobbára feldolgozatlan állapotban." 3 Ez volt tehát az a dokumentációs anyag — beleértve a nyomtatványokat és a tárgyi emlékeket is, de nem számítva ide a mozgalmi szervek irattárait és a moszkvai IML Archívumában levő iratokat —, amit a magyar munkásmozgalom közel száz esztendős múltjából, viszontagságos történelme folytán felmutatni képes volt. • Megalakulás A Magyar Dolgozók Pártjának Politikai Bizottsága 1948. október 7-én hozott határozatot a Magyar Munkásmozgalmi Intézet létrehozásáról. E határozat szerint ,,az Intézet célja elsősorban a magyar munkásmozgalom történelmére és jelenére vonatkozó dokumentumanyag rendszeres és tervszerű gyűjtése, rendezése, feldolgozása, ezzel párhuzamosan a dokumentumanyag publikálása a magyar munkásmozgalom harcos és hősi hagyományainak népszerű2 A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919. Szerk. és bev. Imre Magda—Szűcs László. Bp., 1986. 323 — 324. 3 Párttörténeti Intézet Archívuma, 274. f. 21. es. 16. ő. e.
