Levéltári Közlemények, 58. (1987)

Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Somkuti Éva: Levéltárak és épületeik Fejér megyében / 223–227. o.

Levéltárak Fejér megyében 225 szerint megtalálható. Ez a mai tanácsház régebbi tömbje, feltehetőleg a török korban is állott. 1712-ben építették át barokk stílusban. Építőjét nem ismerjük, a külső átalakításban jelentős szerepe volt Thomas Walch kismartoni (Eisenstadt) kőfaragómesternek. Az 1703-as Diploma Leopoldinum-on ábrázolt két címertartó alakot mintázta meg a két portálfigurában. Justitia és Prudentia szobra a portállal együtt 1717—18-ban el is készült

9

. Az 1727-es magisztrátusi választáskor kiadott kamarai biztosi instrukció arra is kitért, hogy az üléseket csak a tanácsházban lehet tartani. A protokollumot a jegyző vezeti, a határozatokat és az intézkedésekért felelős személy nevét be kell vezetnie. Mind a jegyzőkönyveket, mind az ügyiratokat a levéltárban kellett elhelyezni és zárt szekrényben őrizni. Az instrukció szabályozta az ügyvitel rendjét. Mind a régi, mind az új iratok megtartandók. A jegyző az írnokokkal együtt őrzője a levéltárnak, s archiválási feladatokat: rendezést és portalanítást végez. Az 1729-es magisztrátusi határozat biztonságosabbá tette az anyag őrzését: a tanácsház folyosóján a levéltárat vasalt ablaktáblákkal és ajtóval látták el.

10 A városi tanács mai épülettömbjét Kotsis Iván építész tervei alapján hozták létre 1936—37-ben. De a várost már korábban is foglalkoztatta az egyre növekedő iratmennyiség gondja. 1911-ben a közgyűlés határozatot fogadott el, hogy a belügyminiszter leiratának értelmében a levéltári selejtezést a szakértők által összeállított terv alapján végrehajtja. 1920-ban a közgyűlés a tanács előterjesztését elfogadja, és helyreállíttatja a városházi levéltár épülettetőzetét.

11 Ezek az intézkedések mutatják, hogy a város mind a tanácsház rendbehozatalával, mind a levéltár elhelyezésével folyamatosan foglalkozott. Kotsis 1935-ben fogalmazta meg és készítette el az átépítés és a bővítés tervét. Elgondolásának lényege az volt, hogy a város által már 1912-ben megvásárolt öt XVIII. századi épületből: az ún. Bierbauer házból, az egykori Zichy palotából, a városi német és magyar iskolából, valamint a volt városi mészárszékből hozza létre a városháza baloldali egységes új szárnyát.

12 Irat-, illetve levéltár az épületen belül több helyen volt. Megemlítendők az egyes ügyosztályok, pl. az árvaszék, a mérnöki hivatal, a számvevőség, az adóhivatal, az anyakönyvi hivatal stb. Egy 1895-ös tervrajz mutatja, hogy a régi épület emeletén a nyugati részen a főjegyzői hivatal mögött két levéltári helyiséget alakítottak ki, a déli oldalon a központi levéltárnak biztosítottak helyet. Kotsis tervei megoldották a végleges elhelyezést. A régi épület nyugati (a mai Kossuth utca felőli) oldalán alakította ki az irattári és a levéltári helyiségeket logikus rendben. Az első szoba az irodaigazgatóé, emögött egy irodahelyiség, majd a főlevéltárnok szobája következett. Ezt követte az irodakezelő szobája, azután a kézi irattár. Ebben az elhelyezésben maradt minden századunk utolsó harmadáig. A második világháború alatt szükséghelyeken pl. a mai Teleki Blanka Gimnázium padlásán, a megyeháza padlásán, a ferences rendházban stb. tárolták az iratokat. Ez a hányódás állagukat erősen megrongálta. 9 FML. Grundbuch der Innen stadt 1698, 1712; Fitz: i. m. 60 — 62. 10 FML. Acta pol. et. iur. fasc. 29. No 193. és 195. 1727. máj. 6., Prot. sess. 1729. márc. 18. 11 FML. Városi Közgy. jkv. 1911. jan. 30; 1920. okt. 28. 12 FML. Tervtári gyűjtemény: A városi tanácsház tervrajzai. Kotsis Iván jelentése 1935. szept. 4.