Levéltári Közlemények, 58. (1987)

Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét társadalma 1770 táján / 105–139. o.

Kecskemét társadalma 1770 táján 133 14. táblázat Az egyes háztartásokon belül a 15 éven felüliek megoszlása a gazdáknál a VIII. tizedben Személyek száma 1 2 3 4 5 6 7 Háztartások Személyek száma az egyes háztartásokon belül száma Katoliku s öreg fiatal munkaképes 33 24 3 96 81 80 2 9 45 2 8 31 6 3 2 133 122 170 Református öreg fiatal munkaképes 32 14 7 73 51 62 1 10 30 1 8 2 13 13 6 107 85 131 összesen öreg fiatal munkaképes 65 38 10 169 132 142 3 19 75 2 1 16 2 44 19 9 2 240 207 301 15. táblázat Az egyes háztartásokban élők száma a gyermekekkel együtt a gazdáknál a VIII. tizedben Vallás 1 •2 3 4 5 6 7 8 s 10 11 12 13 14 Háztartások száma Katolikus 3 15 14 24 29 42 15 14 6 5 1 1 1 170 Református 3 9 20 24 20 19 13 11 7 2 1 2 131 összesen 6 24 34 48 19 íil 28 25 13 7 2 3 1 301 Bár mindkét valláson belül megfigyelhetjük, hogy az egyes háztartásokban élők száma erős szóródást mutat, 12, sőt 14 főből álló háztartás is akadt, de a két felekezeten belül eltérőek a sűrűsödési pontok. A katolikusoknál az 5—6 főből álló család, illetve háztartás lehetett a leginkább jellemző, míg a reformátusoknál jóval arányosabban oszlott meg a lélekszám a 3—6 főből öszszetevődő családok között. Említésre érdemes még, hogy a katolikusoknál a 10 vagy annál nagyobb létszámú családok %-os aránya 4,7, míg a reformátusoknál 3,8. Az a tény, hogy kettőnél több ún. öreg mindkét felekezeten belül rendkívül csekély számban található meg, arra enged következtetni, hogy a kiscsaládi forma volt lényegesen elterjedtebb, mondhatjuk általános és az esetenkénti nagy létszám ellenére is kivételes lehetett a több generáció együttélése ebben a mezővárosban. Ismételten hangsúlyoznunk kell, hogy ezek az arányok csak a nyolcadik tized összeírási adatai alapján vonhatók meg. A város egészére csak fenntartásokkal lehet alkalmazni, de tájékozódási pontokként feltétlenül hasznosak lehetnek ezek az adatok is.