Levéltári Közlemények, 58. (1987)

Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét társadalma 1770 táján / 105–139. o.

Kecskemét társadalma'1770 táján 131 12. táblázat A 15 éven aluli gyermekek nemenkénti megoszlása a VIII. tizedben Nem Katolikus Református Réteg Nem 0 1 2 3 4 5 6 7 összesen 0 1 2 3 4 5 6 7 összesen összeNem 0 gyerek egy családon belül összesen gyerek egy családon belül összesen Gazda fíú lány 44 41 45 39 61 23 12 7 2 14 8 2 197 191 32 41 38 33 19 I!) 13 4 2 10 4 1 141 122 338 313 Zsellér fiú lány 27 33 22 4 15 4 4 4 1 42 39 17 25 10 6 6 3 2 1 28 16 70 55 Szolga fiú lány 1 1 1 1 összesen fiú lány 71 75 68 43 76 27 16 7 2 18 9 2 240 230 49 66 48 39 25 22 15 4 2 10 5 1 169 138 409 368 az egygyermekes családok száma követi, a reformátusoknál viszont az egy gyermekkel rendelkező családok aránya a legmagasabb és ezt a gyermektelenek nagyságrendje követi. A 2—4 gyermekes családok aránya is érdemi különbségeket mutat. A katolikusoknál 54,6% sorolható ide, míg a reformátusoknál csupán 43,4%. Igen érdekes hullámzást jelez viszont az, hogy az 5—6 gyermekes családok aránya a reformátusoknál a magasabb: 10,5, a katolikusoknál: 7,2%. A teljes családrekonstrukciót csak a gazdákra korlátozva lehetett elvégezni, ha a bizonytalansági tényezőket ki kívántuk kapcsolni, hiszen, miként már korábban utaltunk is rá, a zsellérekről csak azt tudjuk biztosan, hogy katolikusoknál vagy reformátusoknál laktak-e, nem pedig a tényleges felekezeti hovatartozását. (Lásd: 14—15. sz. táblázatokat.) Az összesítés révén áttekintést kapunk arról, hogy a nyolcadik tizedben vallási megosztásban hány 25 éven felüli, ún. öreg, hány 15—25 év közötti, ún. ifjú élt háztartásonként. Külön is rögzítettük, hogy a munkaképesek együttes megoszlása hogyan alakult. Számunkra érthetően a legfontosabb adatsor az, amely a 15 év alattiak figyelembe vételével mutatja a családonkénti lélekszámot. Az előző összesítések figyelembevételével a mezővárosi háztartások generációs megoszlására néhány nagyon fontos jellemző vonást lehet feltárni. A 170 katolikus háztartásban 919-en éltek, így ott az átlagos lélekszám: 5,4 volt. A reformátusoknál a 131 háztartáson belül 688-an voltak, az átlagos lélekszám: 5,25, tehát alig valamivel alacsonyabb mint a katolikusoknál. Azonban ez a számtani középarány eltakar néhány olyan sajátosságot, amelyre külön is érdemes felhívni a figyelmet. Az ,,öregek", az „ifjak" és a gyerekek aránya külön-külön sem mutat feltűnő eltérést a két valláson belül. Az még alig említésre méltó különbség, hogy az 1—-2 főből álló háztartások aránya a katolikusoknál 10,6%, a reformátusoknál viszont 9,2%. Az viszont már mindenképpen figyelemre méltó sajátosság, hogy a 3—4 főből álló háztartások %-os aránya a katolikusoknál 22,4, a reformátusoknál pedig 33,6%. Ugyanakkor az 5 — 6 főből álló háztartások száma a katolikusoknál 41,8%, a reformátusoknál pedig 29,8%.