Levéltári Közlemények, 58. (1987)

Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Antall József–Kapronczay Károly: A Budapesti Királyi Orvosegyesület Levéltára, mint a hazai orvostörténetírás forrása / 5–12. o.

A Budapesti Kir. Orvosegyesület Levéltára 11 rülményeit. Már az 1837. évi alapszabályzat is rendelkezett arról, hogy bizo­nyos esetekben, egyes kérdések megvizsgálására az Orvosegyesület saját kebe­léből különbizottságot rendelhet ki, amely tevékenységének teljes idejéről jegyzőkönyveket vezet, végül pedig összefoglaló jelentést készít. Az Orvos­egyesület iratanyagán belül rendkívül gazdag anyagot képeznek az ún. bizott­sági sorozatok. Ezek közül kiemelkedik az 1850-es években született terjedel­mes iratanyag, amelyet az Orvosegyesület a budai Helytartóság véleményező szerveként készített. Hasonlóan a különböző kamarai és szövetségi javaslato­kat megvizsgáló testületek irataihoz, a magyar orvostörténelem szempontjá­ból kiemelkedő jelentőségű az 1876. évi közegészségügyi törvény előkészíté­sével, később bírálatával foglalkozó Közegészségügyi Vizsgáló Bizottság (1874—1878) meglehetősen terjedelmes anyaga. Végezetül szólnunk kell az Orvosegyesület iratanyagához került, nem az iratképző által „előkészített" iratanyagról. Az Orvosegyesületben — első­sorban az egyesületi történeti gyűjteményt kezdeményező 1896. évi javaslat elfogadása után — gyakorlattá vált, hogy a jeles tagtársak és tisztségviselők iratanyagát haláluk után elkérték a családtól. Számos példa utal arra, hogy ebben a kérdésben az Orvosegyesület kezdeményezőként lépett fel, így szá­mos jeles hazai orvostudós személyi anyaga gazdagítja az iratanyagot. Itt kell említenünk Balassa János, Markusovszky Lajos, Lumniczer Sándor és a többiek irathagyatékát, hogy csak a pesti orvosi iskola legkiemelkedőbb egyé­niségeit említsük. Az iratanyag rendezése szempontjából fontos nyomtatott források az Orvosegyesület — sajnos rendszertelenül megjelent — évkönyvei, amelyekben az adott időszak eseményeit, jelentősebb elhangzott előadások teljes szövegét és a tudományos ülések anyagát tették közzé nyomtatásban. Ezen sorozatból kiemelkedik Réczey Imrének, az Orvosegyesület 50. évfordulója alkalmából kiadott egyesülettörténeti és dokumentum-gyűjteménye, majd Salacz Pál: A Budapesti Kir. Orvosegyesület Jubiláris Évkönyve (1837—1937) című alap­vető munkája, amely az Orvosegyesület fennállásának 100. évfordulójára ké­szült. E kötetekben számos olyan dokumentum került közlésre, amelyek ma már nincsenek meg levéltárunkban. Irodalom 1. Salacz Pál: A Budapesti Kir. Orvosegyesület Jubiláris Évkönyve (1837 — 1937) Bp, 1937. 2. A Budapesti Kir. Orvosegyesület Évkönvve. Szerk.: Réczay Imre. Bp, 1887. 3. A Budapesti Kir. OrvosegvesÜlet Évkönyve. Bp.1877., 1878.', 1880., 1891-1896., 1901 ­1914. 4. A Budapesti Kir. Orvosegyesület Alapszabályzata. Pest, 1842. 5. A Budapesti Kir. Orvosegyesület Alapszabályzata. Bp, 1880. 6. A Budapesti Kir. Orvosegyesület Alapszabályzata. Bp, 1934.

Next

/
Oldalképek
Tartalom