Levéltári Közlemények, 58. (1987)

Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Antall József–Kapronczay Károly: A Budapesti Királyi Orvosegyesület Levéltára, mint a hazai orvostörténetírás forrása / 5–12. o.

A Budapesti Kir. Orvosegyesület Levéltára 11 rülményeit. Már az 1837. évi alapszabályzat is rendelkezett arról, hogy bizonyos esetekben, egyes kérdések megvizsgálására az Orvosegyesület saját kebeléből különbizottságot rendelhet ki, amely tevékenységének teljes idejéről jegyzőkönyveket vezet, végül pedig összefoglaló jelentést készít. Az Orvosegyesület iratanyagán belül rendkívül gazdag anyagot képeznek az ún. bizottsági sorozatok. Ezek közül kiemelkedik az 1850-es években született terjedelmes iratanyag, amelyet az Orvosegyesület a budai Helytartóság véleményező szerveként készített. Hasonlóan a különböző kamarai és szövetségi javaslatokat megvizsgáló testületek irataihoz, a magyar orvostörténelem szempontjából kiemelkedő jelentőségű az 1876. évi közegészségügyi törvény előkészítésével, később bírálatával foglalkozó Közegészségügyi Vizsgáló Bizottság (1874—1878) meglehetősen terjedelmes anyaga. Végezetül szólnunk kell az Orvosegyesület iratanyagához került, nem az iratképző által „előkészített" iratanyagról. Az Orvosegyesületben — elsősorban az egyesületi történeti gyűjteményt kezdeményező 1896. évi javaslat elfogadása után — gyakorlattá vált, hogy a jeles tagtársak és tisztségviselők iratanyagát haláluk után elkérték a családtól. Számos példa utal arra, hogy ebben a kérdésben az Orvosegyesület kezdeményezőként lépett fel, így számos jeles hazai orvostudós személyi anyaga gazdagítja az iratanyagot. Itt kell említenünk Balassa János, Markusovszky Lajos, Lumniczer Sándor és a többiek irathagyatékát, hogy csak a pesti orvosi iskola legkiemelkedőbb egyéniségeit említsük. Az iratanyag rendezése szempontjából fontos nyomtatott források az Orvosegyesület — sajnos rendszertelenül megjelent — évkönyvei, amelyekben az adott időszak eseményeit, jelentősebb elhangzott előadások teljes szövegét és a tudományos ülések anyagát tették közzé nyomtatásban. Ezen sorozatból kiemelkedik Réczey Imrének, az Orvosegyesület 50. évfordulója alkalmából kiadott egyesülettörténeti és dokumentum-gyűjteménye, majd Salacz Pál: A Budapesti Kir. Orvosegyesület Jubiláris Évkönyve (1837—1937) című alapvető munkája, amely az Orvosegyesület fennállásának 100. évfordulójára készült. E kötetekben számos olyan dokumentum került közlésre, amelyek ma már nincsenek meg levéltárunkban. Irodalom 1. Salacz Pál: A Budapesti Kir. Orvosegyesület Jubiláris Évkönyve (1837 — 1937) Bp, 1937. 2. A Budapesti Kir. Orvosegyesület Évkönvve. Szerk.: Réczay Imre. Bp, 1887. 3. A Budapesti Kir. OrvosegvesÜlet Évkönyve. Bp.1877., 1878.', 1880., 1891-1896., 1901 1914. 4. A Budapesti Kir. Orvosegyesület Alapszabályzata. Pest, 1842. 5. A Budapesti Kir. Orvosegyesület Alapszabályzata. Bp, 1880. 6. A Budapesti Kir. Orvosegyesület Alapszabályzata. Bp, 1934.