Levéltári Közlemények, 58. (1987)

Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét társadalma 1770 táján / 105–139. o.

Kecskemét társadalma 1770 táján 109 met. A tisztázat másolójának kézírása mind a végrendeleteken, mind a perceptori feljegyzésekben, adójegyzékekben és egyéb másolatokon fellelhető. A város egész lakosságára kiterjedő gyűjtés anyaga teljes egészében megmaradt. Ezekben az évtizedekben Kecskemétet nyolc tizedre osztották fel, és minden olyan nyilvántartás, amely a város egészét érintette, a nyolc tizedre bontva készült el. Az 1 — 198. oldalig terjedő nyolc különálló füzet igen jó állapotban van, így az olvasattal kapcsolatosan kétségek nem merülhetnek fel. Az összeírás az egyes tizedek lakóit vallási csoportosításban rögzítette minden esetben. Tehát külön gyűjtötték össze a katolikusokat és külön a reformátusokat. Evangélikusokra csak a harmadik és a negyedik tizedben történt utalás, ahol is csupán néhány felnőtt férfit és nőt, valamint egy-egy fiatal férfit és nőt vettek nyilvántartásba. Az ötödik tizeden belül „acatolicus" formulát alkalmaztak az Összesítések során, így itt a luteránusok számára nem tudunk következtetni. Tény, hogy ekkor még igen kevesen lehettek. Az itt élő görögökre nem terjedt ki az Összeírás. A zsidók letelepedését csak a következő években engedélyezte a magisztrátus, bár ideiglenesen ők is kereskedhettek a városban.

18 A felekezetek tizedenként más-más sorrendben követik egymást. Minden bizonnyal az összeírok vallási hovatartozása, illetve az döntött, melyik volt a népesebb. Az összeírás annyiban is teljes, hogy bizonyos szinten kiterjedt a nemesekre is, bár e téren távolról sem beszélhetünk egyöntetű adatsorokról, miként majd a későbbi fejezetből ez ki is fog tűnni. Az összeírás az alábbi rovatokat tartalmazza: A gazdák és a zsellérek száma, öreg, ifjú, férfi és asszony megoszlásban. Az öregek és az ifjak közötti válaszvonal minden bizonnyal a nagykorúságot jelentő 25. életév lehetett.

19 Az összeírásba, az ifjak rovatába a 15—25 év közöttiek kerültek. Erre enged következtetni az az 1771-ből fennmaradt kimutatás, amelyet a halálozásról készítettek. Ebben az alábbi csoportosítást alkalmazták: adulti, adultae (felnőtt férfi, illetve nő), illetve infra 15 annorum (15 éven felüliek). Tehát gyakorlatilag a munkaképes lakosságot vették figyelembe. A szolgák esetében is követték ugyanezt a megoszlást, kibővítve az „itt valók" és a „másunnan jöttek" csoportosítással. A született gyermekeket gazda, zsellér és szolga megoszlásban, fiú, lány rovatokban vették nyilvántartásba. Ezt követte a „másunnét jöttek lakni" rovat, amelyen belül ugyancsak követték az „öreg" és „iffju" megosztást, s ezen belül a férfi-nő különválasztást. Ugyanígy jártak el a „holtaknak száma" 18 Kecskeméten a görög kereskedők jelenléte 1690-től mutatható ki. Lásd: Iványosi-Szabó Tibor: Három katonai Összeírás a Rákóczi-szabadságharcból. (In: Bács-Kiskun megye múltjából II.) (Kecskemét, 1979. 292. (A továbbiakban: Iványosi-Szabó Tibor: Három katonai összeírás . . .) A XVIII. század elejétől a különféle adónyilvántartásokban egyre következetesebben rögzítik a görög kereskedők terheit, — A zsidó kereskedők is jelen voltak már a XVIII. század elejétől a városban. A teljes letelepedést azonban számukra sem engedélyezték. Az 1777. május 30-i tanácsi határozat 4. pontja alapján: ,,Az itt maradandó árendátorok nem többet, hanem csak két szállást tarthassanak, de feleségeikkel ós cselédjeikkel itt ne lakjanak, két s három szükséges szolgákat mindazonáltal mindenkor tarthassanak." 1504. a/2 Sziládi Károlynak az 1775 — 1783. évi protocollumból való másolata. II. köt. LXV. 19 Kétségtelen, hogy az „ifjak" között nyilvántartásba vett személyek jelentős hányada szülőpár volt. A nyolcadik tizeden belül pl. 2. Horváth Mihály neve alatt csak egy ifjú férfi és nŐ, valamint egy leánygyerek; 9. Kovács Mihályéknál hasonlóképpen csak egy ifjú pár ós két fiúgyerek; 21. Lendvai Györgyéknél a fiatal párnak két fia és egy lánya van feljegyezve stb.