Levéltári Közlemények, 58. (1987)

Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét társadalma 1770 táján / 105–139. o.

Kecskemét társadalma 1770 táján 107 hasznosítható. Akárcsak Hornyik, ő sem tudott olyan forrásokat felhasználni, amelyek Nagykőrös demográfiai sajátosságára, de akárcsak a város lélekszámának pontos megállapítására is alkalmas lehetett volna. Nem szólva arról, hogy ő is csupán a XVIII. század első évtizedéig bezárólag végezte a feldolgozást.

9 Kecskemét XVIII. század végi népességének és társadalmi viszonyainak feltárására a legjelentősebb munkát eddig Thirring Gusztáv végezte el.

10 A kiváló történeti statisztikus kutatásainak és feldolgozásainak eredményeit ma is feltétlenül hasznosíthatjuk. Látnunk kell viszont, hogy az általa alapul vett, az egyébként rendkívül fontos József kori összesítésnek is van néhány olyan tulajdonsága, amely miatt adatait fenntartás nélkül nem fogadhatjuk el. „A József-kori összeírások[. . .] elsősorban mégis a pontos népességszám meghatározása szempontjából jelent nagy előrelépést, demográfiai szempontból az adatok használhatósága eléggé korlátozott. Miután célja tulajdonképpen a katonai szolgálatra alkalmas férfiak számának pontos megállapítása volt[. . ,]"

n Maga Thirring is felhívja elemzései során a figyelmet arra, hogy az 1787-es összeírás alapján a város társadalmi szerkezetéről valószínűleg csak pontatlan kép kapható. A korábbi összeírások adataival szemben ekkor a zsellérek száma aránytalanul nagy. Éppen ezért ,,[. . .] önkéntelenül feltolódik az a gyanakvás, hogy a kecskeméti óriási zsellérség nem a felvételi utasítás rendelkezéseinek félremagyarázásából eredt-e?"

12 Még egy újabb indokot kell kiemelnünk a XVIII. századi kecskeméti összeírások feldolgozása mellett. Az 1745-ös jászkun redemptió

13 után Kecskemét is fokozatosan elvesztette azokat a hatalmas kunpusztákat, legelőket, amelyek a korábbi évtizedek és évszázadok nagyállattartását, a város legfőbb jövedelmi forrását biztosították. Ennek hatására a városon belül több évtizeden át tartó gazdasági és társadalmi változások mentek végbe. Ezen folyamat és annak eredménye is mindenekelőtt történeti statisztikai eszközökkel követhető nyomon. A gazdaságban, a társadalomban és a demográfiai mozgáson belül a folyamat csak úgy érzékelhető igazán, ha minél nagyobb időköz és minél több hasznosítható adatsor áll rendelkezésünkre. Ezért is szükséges, hogy a legkorábbi forrásokat a lehető legalaposabban hasznosítsuk, mégha nem is nyújthatnak támpontot az élet minden területén. Forrásismertetés Mária Terézia a felvilágosodott abszolút monarchia igényeit követve az 1760-as évek során egyre több olyan intézkedést hozott, melyek részben a birodalom gazdasági teherbíró képességeit növelték, részben a lakosság, az adófizetők számának gyarapodását eredményezték, részben pedig az volt a céljuk, hogy a belső mozgás folyamatát és kimenetelét érzékeltessék. Ezek sora9 Majlát Jolán:] Egy alföldi civis-város kialakulása. Nagykőrös gazdaság- és társadalomtörténete a megtelepedéstől a XVIII. század elejéig. Bp. 1943. 10 Thirring Gusztáv: Kecskemét népessége és társadalmi viszonyai II. József korában. Magyar Statisztikai Szemle, 1935. évf. 5. szám. 11 Dávid: i. m. 523. 12 Thirring: i. m. 375. 13 Olvasókönvv Kiskunfélegyháza 'történetéhez. {Szerk.: \Iványosi-Szabó Tibor) Kecskemét, 1985. 20-23.