Levéltári Közlemények, 58. (1987)

Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét társadalma 1770 táján / 105–139. o.

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR KECSKEMÉT TÁRSADALMA 1770 TÁJÁN BEVEZETÉS A feldolgozás indoklása Az utóbbi évtizedekben egyre szélesebb körű igény merült fel a történeti feldolgozások terén a valóságot árnyaltabban dokumentáló adatok iránt. Mivel a társadalom és a gazdaság alakulásának, fejlődésének egzakt bemutatását különösen jól segíthetik a számszerűen is megfogalmazható sajátosságok, elkerülhetetlen, hogy a korábbiaknál összetettebb statisztikai feltárásokat végezzünk. Ez azzal a haszonnal is járhat, hogy sok olyan újabb forrást vonhatunk be a megismerés folyamatába, amelyeket különböző okok miatt a korábbi évtizedek és korok történészei jórészt mellőztek. Az ilyen jellegű munkára annál is inkább szükség lenne, mivel ,,[. . .] tudományos kutatásaink során sokszor megelégedtünk a gyorsan elérhető, könnyű eredményekkel, igen sokszor a kérdések nehezebb részét megkerültük s beértük hipotézisekkel, nélkülözve az egzaktság tényét."

1 Az ilyen jellegű feltárásnak eddig sem csak a kevésbé szerencsés szemlélet vagy kényelem szabott határt. Ezt hangsúlyozza kiváló történeti statisztikusunk, Kovácsics József is: „Minél távolabb megyünk napjainktól, statisztikai adatsoraink annál szegényesebbek, annál kevésbé segíthetik az elmúlt idők jelenségeit számszerűleg megrajzolni. Alig két emberöltőre megy csupán vissza rendszeresen feldolgozott, leltározott és főleg publikált adattárunk. A XIX. század első felének népmozgalma ismeretlen előttünk. A XIX. század első felében végbement fontos társadalmi átalakulás gazdasági alapjait szemléltető feldolgozás vagy statisztikai anyag nem áll rendelkezésünkre. Nem is szólva a XVIII. századrólf. . .]"

2 Véleményével egybecseng Dávid Zoltán megállapítása: ,,[. . .] a 19. század végét megelőző korok népesedési viszonyaira jellemző adatok feltárása és elemzése terén meglehetősen keveset végeztünk. A kutatások legfőbb célja a különböző korok népességszámának meghatározása volt, amit lényegében csak kezdeti lépésnek tekinthetünk [. . .]"

3 Éppen ezért kell megkülönböztetett figyelmet szentelnünk minden olyan forrásnak, amely lehetővé teszi, hogy egy-egy jelentősebb település, mezőváros népességéről, ha nem is mindenben teljes, de átfogó képet adjunk. E felI 1 Kovacsics József: Bevezetés a történeti statisztika forrásaiba. (In: A történeti statisztika forrásai. Szerk.: Kovacsics József.) Bp. 1957. 13. — Ez különösen áll azokra a térségekre és fejlődési folyamatokra, amelyek eddig sem voltak a történészek figyelmének központjában. Jól érzékelteti ezt a legújabb magyar történeti szintézis e korral foglalkozó része is, amely az utóbbi évtizedek ide vonatkozó vidéken írt szakirodalmából szinte semmit sem hasznosított. z

Uo. 3 Dr. Dávid Zoltán: A történeti demográfiai források értékelésének kérdései. Demográfia 6. évf. 4. szám. 513.