Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 1. - Halász Imre: Az önkényuralmi közigazgatás kiépülése Zala megyében, 1849–1854 / 87–129. o.

A közigazgatás kiépülése Zala megyében 1849—1854 89 1. térkép. Zala megye megszállása 1848 végén B. A közigazgatás kiépítése Windisch-Grátz Alfréd a császártól nyert teljhatalma alapján kiépítette a megszállt területeken katonai kormányzatát. Mindenekelőtt az ostromállapot fenntartását jelölte meg a legfőbb követelményként.

11 Egyelőre csak ideiglenesen, de a katonai érdekek minden tekintetben való előtérbe helyezésével szervezte meg a magyar közigazgatást, melynek legfőbb szerve a hadseregparancsnokság politikai-igazgatási osztálya volt Rousseau tábornok vezetésével, aki a főparancsnok személyes utasításai alapján járt el.

12 Buda elfoglalása után Windisch-Grátz 1849. január 12-én elrendelte egy központi közigazgatási kormányszerv felállítását. Ezzel tehermentesíteni kívánta Rousseau osztályát, anélkül, hogy a fontosabb ügyekbeni döntést megvonta volna a politikai-igazgatási osztálytól. A „ni. kir. ideiglenes polgári közigazgatás" néven felállított, Torkos Mihály, majd id. Szőgyény-Marich László vezetésével működő kormányszerv hatásköre kizárólag Magyarországra terjedt ki. Működési- és hatásköre látszólag sokirányú, de a valóságban igen korlátozott volt.

13 Az előrenyomulás során három katonai kerületet alakítottak ki Magyarország területén. Zala megye Baranya, Tolna, Somogy, Veszprém, Sopron, Vas és Győr megyékkel a Sopron székhellyel működő katonai kerület része lett, 11 Sashegyi Oszkár; Az abszolutizmus kori levéltár. (MOL kiadványai 1/4.) Budapest, 1965. (A továbbiakban: Sashegyi, 1965.) 24. 12 Uo. 1

3 TJo. 168-169.