Levéltári Közlemények, 57. (1986)
Levéltári Közlemények, 57. (1986) 1. - Hajdu Lajos: A közép- és alsófokú iskolák ellenőrzése Magyarországon a felvilágosult abszolutizmus időszakában, 1776–1790 / 3–56. o.
Közép- és alsófokú iskolák ellenőrzése Magyarországon 1776 — 1790 7 a mislyei prépostság 6 adminisztrátoránál mielőbb vehessék fel fizetésüket. A Tanulmányi Bizottság Sárospatakkal kapcsolatban — „a különféle intézményekhez tartozó emberek együtt lakásából eredő súrlódások elkerülése érdekében" — úgy foglalt állást, hogy a plébános a két káplánnal együtt minél előbb költözzön ki az épületből, számukra másutt biztosítsanak lakást — e döntés végrehajtására az egri püspök kapott utasítást. A kassai épületgondokkal kapcsolatban pedig figyelmeztette a főigazgatót: olyan jogkört biztosított számára őfelsége, hogy ilyen esetekben „haladék és minden külön előterjesztés nélkül" a szükséges javításokat végeztesse el, ezek költségének biztosítására már a tanulmányi alap kassai adminisztrátora is utasítást kapott. 7 A kassai főigazgató jelentésében azonban még egy érdekes eset is található: Podolin gimnáziuma számára nem talált alkalmas igazgatót (az ottani piaristák a lengyel rendtartományhoz tartoztak, így velük nem számolhatott), ezért kapacitálta Lux Andrást, a lőcsei gimnázium egykori — ekkor már nyugdíjas — jezsuita tanárát, hogy vállalja ezt a tisztséget. Ő erre hajlandónak is mutatkozott azzal a feltétellel, hogy havonta 16 forintot kap (évi 190 forint tiszteletdíjért tehát), „másképpen nem tudna Podolinban megélni". A Commissio Studiorum elutasította az indítványt: ,,a tanulmányi alap nem terhelhető meg egy és ugyanazon személynek kiszolgáltatandó kétféle illetménnyel, nyugdíjjal és igazgatói tiszteletdíjjal". Ha tehát Lux Andrásnak kevés a nyugdíj — a főigazgató keressen más, alkalmas igazgatót. 8 A kezdeti időszak főigazgatói ellenőrzései tehát a didaktikai, pedagógiai munka alapvető kérdéseire nem terjednek ki, a jelentésekből úgy tűnik, hogy csak az anyagi és káder-problémák megoldásának lehetőségeit keresték az ellenőrök, legfeljebb néhány egyéb szembetűnő problémáról tesznek még említést. Péchy Gábor kassai tankerületi főigazgató 1776. december 13-án kelt jelentésében például arról, hogy Podolinban a matézis professzora vak és ő nem tudja megítélni, hogy e fogyatékosság miatt el tudja-e majd látni tanári kötelességeit. A Helytartótanács Tanulmányi Bizottsága ebben az esetben úgy foglalt állást, hogy a professzor végezze munkáját tovább, majd a főigazgatói ellenőrzés során ellenőrizni lehet, hogy e testi fogyatékossága kihat-e az oktatás eredményességére. Ilyen konkrét esetek mellett frázisszerűen kitérnek a jelentéseikben néha a főigazgatók — mint például Péchy Gábor — arra is, hogy a gimnáziumok tanárai „egyetértésben élnek" (in concordia vivunt), vagy „minden helyen valamennyi professzor szorgalmas, a tanulók engedelmesek és ismeretekben fejlődnek, az igazgatók pedig lelkiismeretesen végzik munkájukat" ? A felületes ellenőrzésre vagy a gimnáziumok igazgatóinak jelentéseire épülő jellemzéseket azok az esetek cáfolják a legcsattanósabban, amelyek negatív hősei középiskolai tanárok voltak: Stipsics Antal például (a pozsonyi mintagimnázium tanára) Móricz György I. éves grammatistát — aki a pedagógus lakásában szolgalegényi feladatokat látott el — oly kegyetlenül megverte, hogy a verés következtében a fiú meghalt. Nagy volt a botrány: a gyerek anyja — hangosan jajgatva fia halálra verése miatt — nagy tömeg kíséretében futott halott magzatja látására és a hatóságnak nehezen sikerült a felhábo6 Mislye — Dolna Missla — falu Kassától délre, mintegy 8 km-re, ebben az időszakban a tanulmányi alap egyik uradalmának központja. 7 OL, A-39: No. 82/1777. 8 Uo. 9 Prot. 1777: 47-49, 206. ós 393. p.
