Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 1. - Iványosi-Szabó Tibor: Hazai és idegen pénzek forgalma Kecskeméten, 1711–1790 / 57–86. o.

62 Iványosi-Szabó Tibor 7. Fél forintos A félforintos azonos a 30 krajcárossal, illetve a negyed tallérossal, amit a XVIII. században 1739—1772 között verettek. Egy-egy elszámolásban, inventáriumban félre nem érthetően utalnak arra, hogy a 30 krajcárost félforintosnak nevezték, tekintették: 1/2 forintos 13 db = 6 Rf (rénes forint) és 30 kr.

10 8. Forint (magyar) A magyar forint már a XVII. században is kizárólag számítási pénzként volt használatos. Az igen sokféle és erősen eltérő értékű veretek vásáróértékének rögzítésére, az árak, a bérek, az elszámolások áttekinthetőbbé tételére, a bizonytalanság közepette a számítási pénz rendkívül praktikus volt. Értéke mindig 100 dénár.

11 Hogy mennyire nem vált kizárólagossá még a század második felében sem a rénes forintban történő számolás a tisztségviselők között sem, meggyőző bizonyíték lehet ez az alábbi összesítés, amelyet a székbírák 1783—84. évi elszámolásai között találunk. Készpénz: tallér lasias 86 rénes ft 103 magyar Ft máriás garas 21 rénes ft 5 kr 25 magyar Ft 30 den. peták 110 rénes ft 25 kr 132 magyar Ft 50 den. garas 100 rénes ft — 120 magyar Ft — réz pénz 20 rénes ft — 24 magyar Ft — A székbírák tehát még ekkor is hasznosnak tartják, hogy minden félreértés elkerülése végett az elszámolást mind a rénes forint, mind a magyar forint értékének megfelelően elvégezzék. 9. Francia arany A XVIII. században a francia abszolút monarchia súlyos belső társadalmi és gazdasági válsága ellenére a kontinens egyik legjelentősebb politikai és gazdasági tényezője volt. Gazdasági hatókörét többek között pénzének forgalmi köre is érzékelteti, bár a különféle korlátozások a lehetségesnél szűkebb területre zsugorították a francia aranyak mozgáskörét. A Habsburgmonarchián belül a Franciaországgal való politikai kapcsolatoktól függően módosult az a szigor, amely a francia pénzek forgalmát meghatározta. Vidékünkön ez a francia pénz ugyancsak ritka lehetett. Mindössze néhány feljegyzés utal forgalmára a század elején: 1715: „Mégis ő kegyelmének attam edgy francia duplát hét rénes forintban facientem (sic) tall. 4., gar. 4."

12 A következő évben: ,,edgy francia duplát tall. 4., gar. 4."

13 Még az 10 1504. v) II. 1789. Schuster János. 11 Horváth Tibor Antal: A magyar aranyforint értékváltozása 1490—1700 között. Numizmatikai Közlöny, 58 — 59. évf. 33. (1959 — 60.), Szigeti István: Aranyforint (dukát) története és pénzlába. Az Érem 1965. 31 — 32. 12 1509 Kecskemét város Pénztárának iratai (A továbbiakban: 1509) számadási lajstromok (A továbbiakban: c) 1715. 122., ill. 1510. a) 1716 — 17. 3. 13 1509. c) 1716. 4.