Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 2. - KRÓNIKA - P. Szigetváry Éva: Épülő Pest-Buda a századfordulón. (A Magyar Országos Levéltár időszaki kiállítása, 1986) / 307–320. o.

314 Krónika 9. tárló Felsőfokú oktatás Egyetemi Vegytani Intézet (VIII. Múzeum krt. 4.) Tervezte: Reitter Ferenc K 173 - 1870 - 17 — 1983 - (2540 - 1868 - (j 6) A kiegyezés utáni évtizedekben a Budapesti Tudományegyetem rohamos fejlődésnek indu't. A tanszékek száma 1861-ben még csak 51 volt, 1891-ben 88, 1913-ban pedig 120. Gyorsan emelkedett a hallgatók létszáma is 1861-ben 1313, 1891-ben 3550, 1913-ban 8185 hallgató irattkozott be a budapesti egyetemre. A tanszékek és a hallgatók szaporodtával új épületeket is emeltek, minden nagyobb, átfogó terv nélkül. így épült fel 1868-ban a mai Múzeum krt. 4. sz. alatti Trefort kertben a kémiai laboratórium Reitter Ferenc terve alapján. * A vallás és közoktatási miniszter átirata a Közmunka és Közlekedési miniszternek a Füvészkertben építendő Vegytani Intézet új terve ügyében K 173 ~ 1870 — 11 - 1983 - (2540) - 868 * Műegyetem (VIII. Múzeum krt. 6-8.) Tervezte: Steindl Imre Z 429 — 391 t. 79 - (j 1) A mérnöki oktatás a XIX. század első feléig a Budapesti Egyetem Bölcsészeti Kara mellett folyt, az 1782-ben szervezett Institutum Geometriciumban. A műszaki oktatás az 1846. november 1-én megnyitott királyi ipartanodában folytatódott, amely egy ideig József Nádor nevét viselte. Ez 1856-ban politechnikummá alakult, 1872-ben pedig Királyi József Műegyetem néven egyetemmé szervezték át. Különböző budai ós pesti — mindenkor szűknek bizonyult — épületei után 1882-től a Múzeum körúti Steindl Imre tervezte új épület lett az otthona. (Ez ma a Természettudományi Kar.) Végül is 1902 — 1909 között épült fel a Szent Gellért tértől délre a mai épületek első csoportja. Ma már egészen a Petőfi térig terjedő egyetemi várossá épült ki. * Műegyetem (XI. Gellért tér — Műegyetem rakpart) Tervezte: Hauszmann Alajos, Czigler Győző, Peez Samu (Munkásmozgalmi Múzeum Fotóarchívuma) A Duna-partra néző kétsisakos főépület Hauszmann Alajos terve alapján 1907 — 1909 között épült fel. A Gellért tér felőli kémiai pavilon és délebbre a fizikai pavilon Czigler Győző tervei szerint készült 1904—1906 között, a főépülethez átjáróhíddal csatlakozó könyvtárépület pedig Pecz Samu alkotása.