Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 2. - KRÓNIKA - P. Szigetváry Éva: Épülő Pest-Buda a századfordulón. (A Magyar Országos Levéltár időszaki kiállítása, 1986) / 307–320. o.

310 Krónika A híd megépítésének gondolata az 1880-as években merült fel. Először Palóczy Antal építész, számos Budapest szabályozására vonatkozó terv készítője mutatott rá az Eskü téren építendő híd városszerkezeti fontosságára. A híd építésére vonatkozó első lépésként a főváros közgyűlése felterjesztést intézett a kormányhoz (1885) új Duna-híd építését szorgalmazva. Az 1885 évi XXI. te. ki is mondta, hogy amint a már létező hidak vámjából befolyó tiszta jövedelem a 650 000.— Ft-ot meghaladja, a többletet negyedik Duna-híd építésére kell fordítani. 1886-ban Országh Sándor indítványt tett az Eskü tér és a Rudas fürdő közt építendő Duna-hídra. Az indítvány alapján a pénzügyminiszter felszólította a fővárost, hogy az új híd építésére és a környék rendezésére készítsen tervezetet. 1890-ben a főváros már két híd építését véli szükségesnek: az Eskü térit és a Vámház térit (Szabadsághíd). A Közmunkatanács csak az utóbbi megépítését javasolta azzal, hogy „az Eskü téri híd mindenképp és teljességgel célszerűtlen, kivéve a gyalogközlekedós ez esetben lényegtelen szempontjait". Az Országis Iparegylet a Közmunkatanáccsal szemben foglalt állást, és mind a két híd építését sürgette. Valóban, a város fejlődésével a hidak felépítése ekkor már feltétlenül indokolt volt. A pesti oldalon a sűrűn beépült Józsefváros és Ferencváros, valamint a Pest déli felében létesült iparvidék csak kerülővel teremthetett kapcsolatot a budai oldallal. A Lánchíd teherforgalomra nem volt alkalmas. Ezek voltak az előzményei az 1893. évi tc.-nek, amely a két Duna-híd építését elrendelte, és a szükséges összeget biztosította. A hidak vonalainak kitűzése a már felépült Vámház miatt, csak az Eskü téri hídnál volt problematikus, és az eltérő javaslatok tárgyalása 1897-ig elhúzódott. A hidak terveire 1893-ban nemzetközi tervpályázatot írtak ki, összesen 10 millió forint költségkerettel. 53 terv érkezett az Eskü téri és 21 a Vámház téri hídra. Az első díjat Eisenlohr és Weigl stuttgarti építészeknek Eskü téri egynyílásos, merevítő gerendás kábelhídterve kapta, a második díjat Feketeházy János államvasúti főmérnök Vámház téri háromnyílásos, kétcsuklós, konzolos terve nyerte. Az Eskü téri híd építése csak a Vámház téri híd befejezése után 1897-ben kezdődött. A hídtengely vitájában a Közmunkatanács a kompromisszumos megoldást támogatta, a főváros szakemberei a nagyobb áldozatokkal járó megoldás felé hajlottak. Az első elgondolások szerint a híd tengelye a mai helyétől északra lett volna. A főváros viszont a Hatvani, a ma Kossuth Lajos utca folytatásában javasolta az építést. A régi Városháza klasszicista épületének bontását már korábban elhatározták, és a főváros a belvárosi Plébánia-templomot is le akarta bontani. A Magyar Mérnök- és Építészegylet is támogatta e javaslatot, mondván, hogy ,,a belvárosi templom, nem tekinthető oly elháríthatatlan akadálynak, amely a helyesb megoldásnak útjában állna." Ezzel szemben az 1893-as te. a belvárosi plébániatemplomot megtartandónak ítélte. A Közmunkatanács a templom megtartására törekedett, és 1894. évi tervében, a Kossuth Lajos utcától az útvonal kétszeri töréssel vezet a mai hídfőtől valamivel délebbre levő első tengelyhez. A Belváros szerkezete e terv szerint nagyobb mórtékben maradt volna érintetlen. A főváros ellenállása miatt azonban végül is a Közmunkatanács elfogadta a Kossuth Lajos utca továbbvezetésének elvét. Az Erzsébet-híd építésekor (1897—1903) a pályázaton első díjas tervet mellőzték, mert a magyar ipar nem tudott megfelelő kábeleket gyártani. E helyett láncszerkezetű híd készült, amelynek terveit a Kereskedelmi Minisztérium Duna-híd építő osztálya készítette, Czekelius Aurél irányításával és Kherndl Antal műegyetemi tanár statikai számításai alapján. Az egynyílású, 290 m támaszközű Erzsébet-híd 1926-ig a világ legnagyobb fesztávolságú függőhíd ja volt. Az Erzsébet-hidat a visszavonuló német csapatok 1945 januárjában felrobbantották. A régi parti pillérek ós az eredeti fesztávolság megtartásával, szélesebb pályatesttel, kábelhíd formájában épült újjá 1965-re, Sávoly Pál mérnök tervei szerint. Az új híd lényeges formájában a régi alakját őrzi, csak szerkezetében változott: a régi lánckötegek helyett kábelre függesztették fel a szélesebb pályatestet. * Budapest polgárainak memoranduma az Erzsébet híd mielőbbi megépítése érdekében (1895) K2G - 1896 - 32 (3210/895) j 3) A díszes kötésű fémkeretes aranyozott szélű könyvben Budapest polgárai a következő nyilatkozathoz gyűjtötték az aláírásokat: „Hajlandó vagyok részt venni azon akcióban, amely az Eskütóri híd kiépítését 2 éven belül biztosítja, mert a legújabb hírek szerint 10 évre akarják elodázni a kiépítését."