Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 2. - Turbuly Éva: Zala megye közigazgatása a XVIII. század első felében / 267–294. o.

Zala megye közigazgatása a XVIII. szd. első felében 277 Középbirtokosként jutottak a megye vezető rétegébe a Dóczi, a Forintos és a Hertelendy család tagjai, akik nélkül a XVIII. század 20-as 30-as éveitől szinte elképzelhetetlen volt a tisztikar. Űj családok betörési lehetőségét a század elején elősegítette, hogy a Sigrayak, Niczkyek, Inkeyek, akik kezükben tartották a vezető posztokat, felemelkedtek a főnemességbe, olykor országos hivatalokat kaptak, ők már nem vállalták a fárasztó megyei szolgálatot, legfeljebb az elvi irányításban vettek részt táblabíróként. Természetesen olyan családok is akadtak, amelyeknek csak egy tagja jutott be a tisztikarba. Záborszky Illés, aki Turócz megyéből került Zalába, az 1730-as években főszolgabíró volt, jelentős adományt is kapott. Utódai mégis elszegényedtek, nevükkel nem találkozunk többet a tisztviselők között. Tehetséggel, összeköttetésekkel és szerencsével tehát — ha nem is volt tipikus — volt rá lehetőség a század első felében, hogy néhány szerényebb vagyonú család is állandósítsa jelenlétét a tisztikarban, majd anyagilag megerősödve asszimilálódjék a középbirtokos nemességhez. A század végére azonban a társadalmi mobilitás szinte teljesen megszűnt. Összefonódó családi szövetségek uralkodtak, amelyek szilárdan magukhoz ragadták a megye vezetését. A megyei közigazgatás feladatai Adózás és a megyei költségvetés A megyei közigazgatásnak mindvégig egyik legfontosabb feladata volt az országos hadiadó, a quantum ráeső részének felosztása és beszedése. A hadsereget a felszabadító háborúk kezdetétől az ország tartotta el adózással. Az összeg évente változott, ahogy a táblázat is mutatni fogja. Nagyságára jellemző, hogy Zalában öt év alatt, 1713-tól 1717-ig 416 048 forintot tett ki,

31 amely figyelembe véve a megye akkori lakatlanságát, lepusztultságát, hatalmas összeg. Nem csoda, hogy az adóhátralék 1719 végére megközelítette az 50 000 forintot, amelynek sürgős behajtását a király és a nádor is sürgette — eredménytelenül.

32 Az 1720-as évektől az éves adóteher némileg csökkent, általában 70— 95 000 forint között ingadozott. Ennek az összegnek jelentős részét, 20—37 000 forintot a megye természetben, élelemben, takarmányban fizette ki.

33 Az országos adóhoz csapták a háziadó 7 — 15 000 forintnyi összegét, és az így megnövekedett adó mennyiséget osztották fel a járások és uradalmak között. A megyei hadiadó és a domestica összegének éves változását (forintban) a kővetkező oldalon található táblázat tartalmazza. 1712 előtt a kivetés nem pénzben, hanem porcióban történt. Összegét az országra kirótt adó és a megyére jutó ún. nádori porták száma határozta meg. Ez utóbbi Zalában 186 1/4 volt, míg Somogyban 90, Vasban 351 1/4. A felosztás alapjául szolgáló összeírás még a XVII. század végén készült, jól mutatja közvetlenül a felszabadító háborúk után az egyes megyék eltérő hely31

Kgyjk. 1717. augusztus 31. 32 Kgyjk. 1721. április 8-9. 33 Kgyjk. 1719. november 20., 1721. február 10., 1723. november 14., december 22., 1724. november 2., 1727. február 4. stb.