Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 2. - Turbuly Éva: Zala megye közigazgatása a XVIII. század első felében / 267–294. o.

270 Turbuly Éva sokat megyei tisztviselők készítettek. A Muraköz quintalitásáról (1714-től mindig a megyére kirótt adó egyötödét fizette) később bővebben szólunk. Ide tartozik még, hogy a területükön lakó nemtelenek, de olykor nemesek is az uraság jurisdictioja alá tartoztak. A megyei közigazgatás szervezete A megyei köz- és kisgyűlések ,,A megye a közgyűlésen döntött minden fontos ügyben, tehát az magát a megyét jelentette, vele azonos volt." — írta Holub József egy tanulmányában.

9 Zalában a XVIII. század elején 6 — 12 gyűlést tartottak évenként. Ezeknek egy része volt csak valóban közgyűlés, generális congregatio. Ha valamilyen ügyben gyorsan kellett határozni, és nem volt mód vagy szükség összehívására, csak a közvetlenül érdekeltek gyűltek össze a tisztviselőkkel; vagy a megye egy-egy részének nemessége tanácskozott saját ügyében a kis-, vagy részgyűlésen, a particularis congregatión. A Zala megyei gyakorlat azonban ellentmondott ennek az általánosan elfogadott felfogásnak. Más megyéktől eltérően — jó példa erre Vas megye —

10 itt a kisgyűlések tárgyaik bősége és fontossága tekintetében szinte megkülönböztethetetlenek voltak a közgyűlésektől. Statútumukat hoztak, betöltötték a következő tisztújításig a megüresedő tisztségeket, követet küldtek.

11 Rendszeresen itt emelték dicánként egy-két forinttal a háziadót, határoztak a közgyűlés, vagy a sedria összehívásáról, főbb tárgypontjairól.

12 Egyedül a generális gyűlések határozataival ellentétes intézkedést nem hozhattak. Általános gyakorlat volt az is, hogy a tisztújítás, az éves adó felosztás, a nemességvizsgálatok és a nemesítések kihirdetése mindig a közgyűléseken történt, mivel ezek nagy nyilvánosságot kívántak, az egész megye lakosságát érintették. A kis- és közgyűlés fogalmának összemosódottságát jól jelzi a kezdeti időszakban, hogy 1700 és 1716 között az ismert 54 közül 11-et közgyűlésként, 26-ot kisgyűlésként, 17-et pedig egyszerűen congregatióként jelöltek a protocollumok. Űgy tűnik, a tisztviselők a kezdeti bizonytalanság után részben bizonyos tárgyaktól, ezek hiányában pedig a jelenlevők számától tették függővé a minősítést. Ha tisztújítás, adókivetés, nemességvizsgálat volt a következő gyűlés tárgya, eleve közgyűlést hívtak össze, ezek a fontos kérdések pedig amúgy is sok embert vonzottak; egyébként azonban a létszám határozta meg a minősítést. Ezt bizonyítja a kisgyűlések számának fokozatos csökkenése, majd szinte teljes eltűnése a század 30-as éveitől. Ekkorra megnövekedett a közbiztonság, állandó megyeszékhellyé vált a központi fekvésű Egerszeg, sokakat vonzott a neoaquistica commissionak ezidőtájt meginduló tevékenysége. Mindez hozzájárult a látogatottság növekedéséhez. A továbbiakban a közgyűlés kifejezést a particularis és generális congregatiókra egyaránt használjuk. Megyegyűlést a fő- vagy alispán hívhatott össze, vagy azt maga határozta meg a következő időpontját. Rajta a megye területén lakó vagy ott birtokos 9 Holub József: Az újjáépülés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után. (In: Tanulmányok Tolna megye történetéből V.) Szekszárd 1974. 69. (A továbbiakban: Holub 1974.) 10 VmL IV. 1. Kgyjk 1599-1848. 11 Kgyjk 1716. szeptember 8., november 19., 1717. április 29., december 19. 12 Kgyjk 1716. november 19., 1722. február 15., 1724. november 2., 1726. október 7., 1727. május 8., 1728. október 17.