Levéltári Közlemények, 57. (1986)
Levéltári Közlemények, 57. (1986) 2. - Kiss Márton: A budai vár címeres emlékei / 247–265. o.
262 Kiss Márton Iván által említett szokásnak, miszerint Magyarországon a „hivatalos", adományozott címert tulajdonosaik a mindennapi életben többé-kevésbé megváltoztatva használták. 122 Bár a Batthyányakkal és Széchenyiekkel nem vetélkedhetett, de a XVIII. századtól szintén hazánk jelentős famíliái közé tartozott a Sigray család. A XIII. századtól a XVII. századig a család tagjai csak megyei tisztségeket töltöttek be Szepes, illetve Vas megyében. 123 A XVII. század közepén kezdett a család emelkedni. 1647-ben nyerte adományként Sigray János stomfai várkapitány Felső-Surányt, amelyről a család előnevét is vette. Unokáját, Józsefet 1724-ben az uralkodó bárói rangra emelte. 124 Az ekkor kapott címer: negyedelt pajzs, farkába harapó koronás sárkány által képzett kör alakú boglárpajzzsal. Ennek kék mezejében két vörös mezű, keresztbe tett, egy-egy arany halat tartó könyöklő kar látszik, ami felett jobbról ezüst félhold, balról hatágú arany csillag lebeg. A nagypajzs 1. és 4. vörös mezejében ezüst egyszarvú; 2. és 3. kék mezejében lábain ágaskodó kettősfarkú arany oroszlán látható. 125 A grófi rangot Sigray Károly és gyermekei kapták 1780-ban. 126 Ez utóbbiak egyike volt az a Sigray Jakab, akit a Martinovics-féle összeesküvésben való részvételéért 1795-ben kivégeztek. Az Űri u. 60. sz. alatti házat 1922. januárjában vette meg Sigray Antalné. 127 Az 1923. évi átalakítás során az épület neobarokk homlokzatot kapott. 128 Ekkor került rá a ma is a kapu fölött látható címer. Ez azonban nem a teljes Sigray címert ábrázolja, hanem csak annak boglárpajzsát (ami tulajdonképpen a Nadányi család címere), 129 grófi rangkoronával ékesítve. A címert barokk keret övezi. A korona ez utóbbin, s nem a címeren található. A címerpajzs kék színe jelölve van, s ez a jelölés a barokk keret egy részére is kiterjed. Az Űri utca 60. sz. házon látható címer is jó példa, a címereknek az eredetitől eltérő, vagy módosított alakban történő használatára. A XIX. század második felétől egyre több személy kapott nemességet a gazdasági életben szerzett érdemei elismeréseként. Ezek közé tartozott Deutsch Bernát és József is, 130 akik 1879-ben emelkedtek nemesi rangra. 131 1897-ben a család engedélyt kapott a Hatvany-Deutsch kettős név viselésére; majd 1908-ban a bárói méltóságot is megszerezték. 132 Címerük: kék mezőben mellső lábaiban maga előtt arany pálcát tartó oroszlán; az oroszlán fölött, a pajzsfőben három arany csillag lebeg. A pajzsot hét ágú bárói korona fedi, ezen két pántos sisak áll. Sisakdíszek: a jobb oldali sisakon kék-arany zárt 122 Bertényi: i. m. 58. 123 Nagy Iván: i. m. X. 177. 124 Illésy János—Pettkó Béla: A királyi könyvek. Jegyzéke a bennük foglalt nemesség, cím, címer, előnév és honosság adományozásoknak. 1527—1867. Bp. 1895. 192. 125 Az eredeti címeren bárói korona, két oromdíszes sisak, foszlányok, telamonok és jelmondat is van, de ezek ismertetése a dolgozat szempontjából felesleges. 126 Illésy—Pettkó: i. m. 193. 127 Kovács—Bánrévy: i. m. 128 Bp. műemlékei I. 571. 129 A bárói rangot nyerő Sigray József anyja Nadányi Zsófia volt. Az ő révén került be a Sigray címer boglárpajzsába a Nadányiak címere. 130 A hatvani cukorgyárat alapító Deutsch Ignác fiai. 131 Kempelen Béla: Magyar nemesi almanach. Az 1867 —1909-ben magyar nemességre, bárói, grófi és hercegi méltóságra emelt családok. Bp. 1910. 57. 132 Uo.
