Levéltári Közlemények, 57. (1986)
Levéltári Közlemények, 57. (1986) 2. - Kiss Márton: A budai vár címeres emlékei / 247–265. o.
248 Kiss Márton kiadó, s a Budapesti Műszaki Egyetem Schönherz Zoltánról elnevezett kollégiuma működik. 4 A kollégium homlokzatait összesen kilenc címer díszíti: az Országház utcai részen egy, a Szentháromság térin nyolc. Ez utóbbiak közül balról az elsőben, legkorábbi címeres emlékeink egyikére, a II. András aranybulláján látható címeres pajzsra ismerhetünk, 5 amely háromszög alakú, s minden második sávjában egymás felé lépő oroszlánok között kis szív alakú pajzsocskák láthatók; a legalsó sávban pedig egy balra lépő és visszafelé tekintő oroszlán. Oroszlánokkal megrakott vágásos címer található még Imre király 1202. évi pecsétjén, II. András kettős viaszpecsétjén, s az 1235. évi második kettős pecsétjén is. 6 II. András halála után azonban a vágásos címer eltűnik, s átadja helyét a kettőskeresztnek. Másik, korai címeres emlékünk szintén megtalálható a kollégium homlokzatán. Balról a hatodik címer egy színjelölés nélküli háromszögletű pajzsban, lebegő kettőskeresztet ábrázol. A Mátyás templom északi tornyának egyik ablakába ugyanez a címer került, de már a későbbi színeivel ábrázolva; azaz vörös mezőben ezüst lebegő kettőskereszt. A lebegő kettőskeresztes pajzsot IV. Béla vésette rá először pecsétjére 7 , de érmen már 1190 táján, III. Béla uralkodása alatt feltűnt. 8 IV. Béla uralkodásától az Árpád-ház kihalásáig a kettőskeresztet használták, mint királyi jelvényt és címert. 9 Az említett címerek nagy vitát váltottak ki heraldikusaink között. Imre és II. András címeres pecsétjei kapcsán azt vitatták, hogy két alkotórészük közül, melyik az Árpádok családi jelvénye. 10 A régebbi irodalom eredményeit Donászy Ferenc 11 és Kumorovitz L. Bernát 12 összegezték. Szerintük a címerben a vágások jelölik az Árpádokat. A vágásos címer felvételét családi kapcsolattal, Imre és Aragóniái Konstancia házasságával hozták összefüggésbe. Donászy szerint az oroszlánok leginkább a kasztiliai és leoni kancellárián korábban használatos ruedákra (rotákra) 13 hasonlítanak, melyek tehát szintén spanyol hatásra kerültek a címerbe. A kettőskeresztes címert minden heraldikus közjogi szimbólumnak tekintette, állami címer mivoltát nem vonta kétségbe. Egyházi eredetű szimbólumnak tartották és Szent Istvánnal, s a neki küldött pápai kereszttel hozták összefüggésbe {apostoli kereszt). Tanulmányában Kumorovitz azonban bebizonyította, hogy a magyar királyság hagyományos jelvénye az egyes kereszt volt. Rámutatott a kettőskereszt bizánci eredetére, továbbá bizonyította azt is, hogy III. Béla nem mint egyházi, hanem mint hatalmi jelvényt vette át. A vágásos címer csak az Árpád-ház kihalása után tűnik fel ismét, most már az Anjouk liliomaival egyesítve, akik ezzel is az Árpádokkal való rokonságukat hangsúlyozták, kifejezve ezáltal a magyar trónra való igényüket is. * A továbbiakban: kollégium 5 Bárczay Oszkár: A heraldika kézikönyve. Bp. 1897. 363.; 32., 86. ábra 6 Dőry Ferenc: Magyarország címerének kialakulása. (In: Turul, 1917.) 18. 7 Bárczay: i. m. 367., 677. ábra 8 Hóman Bálint: A magyar címer történetéhez. (In: Turul, 1918 — 21.) 4 — 5. 9 Hóman: i. m. 5. 10 Az összes heraldikus véleményének ismertetésére itt most nincs mód. 11 Donászy Ferenc: Az Árpádok címerének kérdése. Bp. 1935. — Donászy Ferenc: Az Árpádok címerei. Bp. 1937. 12 Kumorovitz L. Bernát: A magyar címer kettőskeresztje és hármashalma. (Különlenyomat a Gödöllői Szt. Norbert Gimnázium 1941—42. évkönyvéből). Pécs, 1942. 13 Oklevél hitelesítő jegyek.
