Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 2. - Trócsányi Zsolt: Reformok előtt : a Ministerialkonferenz in rebus Transylvanicia és a Hofcommission, illetve Hofdeputation in Transylvanicis, Banaticis et Illyricis (1745–1751) / 189–245. o.

Bejormok előtt 243 jának ígérjük), csak arról, hogy az adózóképességnek a földesúrral szembeni védelmének szükségessége még nem tudatosodott a politikus-fejekben. Világos, igazságos, jól funkcionáló adórendszer kell porosz mintára — ez a Haugwitz-reform lényege; Erdélyben sem terelődik komolyabban a figyelem az adózóra mint földesurat szolgáló elemre. De a kérdés ilyen egyszerűsítő kezelésének az eredménye az is, hogy a gazdaságfejlesztés szintén kevéssé érdekli a politikai vezetést, tán csak a városokban, mezővárosokban, a falvakból vagy a Birodalom más részeiből esetleg a távolabbi külföldről betelepedett kézművesek jogvédelméig — Teleki László—Dobosi-féle tervek erejéig már nem. Ami a politikus-garnitúra személyi összetételét illeti, annak elsősorban erdélyi részéről kell szólnunk (a Birodalomban zajló kormányzati-személyi változásokra utaltunk). Erdélyben változás érlelődésének jelei mutatkoznak a hatalmi struktúrában: a Gyulaffi—Kornis-csoport tekintélye gyengülni látszik (Pongrácz pedig meghal), a konvertita-előretörés jelei mutatkoznak (Kemény László, Bethlen Gábor, Seeberg). Teleki László, ez a legalábbis a század végéig előre mutató jelenség, elszigetelt valaki. Több nagyvonalúság a politikában, a külpolitikai tényezők lehető reális mérlegelése, erősebb központosítás (az Erdélyi Udvari Kancellária tekintélynövekedése — Erdélyt Bécsből kell kormányozni" — és az országos igazgatás szigorúbb kézbentartása, a katonai szerveket is beleértve), politikusabb módszerek a felekezeti kérdésekben, az ellenreformációs tendenciák bizonyos viszszafogása — ezek a vonások érzékelhetők a politikában. Az új elemek érvényesítői kevésbé látszanak. A Konferenz-ben még jórészt a régi aggastyánok ülnek: Königsegg-Rothenfelsnek, a haditanácsi elnök Harrachnak nehéz lenne ilyen gondolatokat tulajdonítani, Uhlfeld jelentéktelen, Kaunitz belpolitikai szereplése még szórványos. Kollowrat maga nehezen meghatározható egyéniség, hiszen a felségelőterjesztésekből, jegyzőkönyvekből a személyi állásfoglalás nem tűnik ki. Csak feltevésképpen kockáztathatjuk meg: az új momentumok jelentkezése elsősorban a két tárgyalt udvari szerv tanácsos-tagjainak, főként valószínűleg Bartenstein-nek és az erdélyi dolgokban járatos Schmidlinnek köszönhető. A Kancellárián egyelőre kevéssé találnak ehhez segítőtársakat: Gyulaffiéktól csak annyira telik, hogy elég jó politikai érzékkel igyekeznek igazodni a birodalmi vezető elit álláspontjának megsejtett változásaihoz. Rövidítések EK: AG Magyar Országos Levéltár, Erdélyi Udvari Kancellária Levéltára: Acta Generáli a ÖZV I. Die österreichisehe Zentralverwaltung. I. Abteilung. Von Maximilián I. bis zur Vereinigung der Osterreichischen und Böhmischen Hofkanzlei (1749). Wien, 1907. ÖZV II/l/l Die österreischische Zentralverwaltung_ (Kretsehmayr, Heinrich kiad.): II. Abteilung. Von der Vereinigung der Osterreichischen und Böhmischen Hofkanzlei bis zur Einrichtung der Ministerialverfassung (1749—1848). 1. k. 1. félkötet: Waltér, Friedrich: Die Geschichte der osterreichischen Zentralverwaltung in der Zeit Maria Theresias (1740 — 1780) Wien, 1938. I. Tóth Z. I. Tóth Zoltán: Az erdélyi román nacionalizmus első százada. Bp. 1946. Wurzbach Wurzbach, Gonstant von: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oester reich. Wien, 1856-1892.