Levéltári Közlemények, 57. (1986)
Levéltári Közlemények, 57. (1986) 2. - Trócsányi Zsolt: Reformok előtt : a Ministerialkonferenz in rebus Transylvanicia és a Hofcommission, illetve Hofdeputation in Transylvanicis, Banaticis et Illyricis (1745–1751) / 189–245. o.
Reformok előtt 239 Általánosabb volt polgárjog és incolatus kérdése, amely 1747 januárjától kezdve több ízben került a Hofcommission és a Konferenz elé. A rendek sokszor említett 1746. június 6-i felirata tartalmazta az országgyűlés elképzeléseit a polgárjog megszerzésének feltételeiről: 1. A polgárjogot (s azzal együtt városi tisztségviselési jogot) szerezni kívánók (bármelyik natióba tartozzanak is) bizonyítsák tisztességes születésüket, szabad jogállásukat, aztán tegyenek le 100 aranyat a város pénztárába, tegyenek hűségesküt az uralkodóra, esküt a főtiszt és a tisztség iránti engedelmességre, a város statútumainak betartására, a közterhek viselésére stb. A rendi tervezet jónak látta hozzátenni: ezen az alapon azonban ne igényeljenek guberniumi tanácsosságot, szász comességet, más, a városon kívüli tisztséget vagy birtokszerzést — hacsak nem szereztek indigenatust is. 2. Azok a jövevények, akik csak lakhatási jogot (incolatust) kívánnak szerezni, az előbb ismertetett módon igazolják magukat, de csak 20 aranyat fizessenek, ők is esküvel kötelezzék magukat a fentiek betartására. Az incolatussal jogot kapnak ház- és telekvételre, kézművességre és termékeik árusítására — ha pedig polgárjogot is kívánnak szerezni, fizessék be a 80 arany különbözetet. 3. Akik csak a külvárosokban kívánnak megtelepedni, az előbbi feltételek mellett 8 aranyat fizessenek; ha a városba magába kívánnak beköltözni, tegyék le a további 12 aranyat. 4. Más országokból jövő, bérben lakó iparosok, ipari munkások, béres szolgák, parasztok esetében az alábbi taxák fizetendők: a) az iparosok, megérkezésük után 3 napon belül jelentkezvén a helység tisztségénél vagy főbírájánál, iparuk gyakorlása és termékeik eladásának engedélyezéséért, továbbá a védelemért fizessenek közcélra 20 Rft-ot, s aztán lépjenek be a céhbe, b) a mesterlegények, béres szolgák 2, parasztok 3 aranyat fizessenek be a város pénztárába, s a tisztség előtt tegyenek hűségesküt, esküt a tisztségnek való engedelmességre, a közterhek viselésére és arra, hogy nem kérik katonai szervek (a Commissariatus Bellicus, auditorafus stb.) védelmét. 5. A fentiek állnak (arányosan) a mezővárosokra is. A Kancellária megelégedett annak deklarálásával, hogy a tervezet kidolgozására a királynő egy resolutiója adott felhatalmazást a rendeknek. A Hofcommission 1747 január eleji ülése azonban egészében visszavetette a tervet azzal, hogy a taxák túl magasak, elriasztják a jelentkezőket; a Kancellária dolgozza át. 119 Az udvari bizottság álláspontjában a Habsburg-Birodalom vezető elitjének politikájában uralkodó népesedéspolitikai (s egyben iparfejlesztő) tendencia érvényesül, az erdélyi szász elitében (a Kancellária szerint a rendi tervezetet ők dolgozzák ki, s a másik két natio csatlakozik hozzájuk) a konkurrensekkel szembeni féltékenység — s hogy a dolog még kevésbé legyen egyszerű: a jogos tiltakozás katonai szerveknek a polgári jurisdictióba avatkozása ellen. A tervezet átdolgozása végül is az 1747 tavaszi—nyáreleji országgyűlésre hárult; az a szász natióra és a taxális helyekre mint elsősorban érdekeltekre bízta ezt a feladatot. Újabb nagy viták után (a szászok tudniillik magas évi taxát — 6 Rft-ot — szabtak volna a beköltözőkre, egyébként is a másik két natio által jogtalannak ítélt előírásokat vettek volna a szabályzatba) végre 1747 júniusában felterjesztésre kerültek az új tervezetek. 120 Ezzel azonban a 119 EK:AG 1747:43. 120 Uo. 1748:133.
