Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 1. - IRODALOM - Trostovszky Gabriella: Tanulmányok Csongrád megye történetéből. VIII. Szerk.: Blazovich László. Szeged, 1984 / 180–181. o.

180 Irodalom szervezték. Ha az egyetemi oktatásban nem is sikerült az igazságszolgáltatási—közigazgatási bifurkáció, 1978-tól felső, főiskolai szinten indult meg az Államigazgatási Főiskola, és ezzel új korszak kezdődött a közigazgatási képzés történetében. Kállay István TANULMÁNYOK CSONGRÁD MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL vni. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ Szeged, 1984. 262 p. A városi ós községi tanácsok ösztönzésére kibontakozó, s egyre inkább fellendülő helytörténeti kutatások eredményeinek bemutatására „Tanulmányok Csongrád megye történetéből" címmel 1977-ben új, önálló kiadványsorozatot indított a Csongrád megyei Levéltár. A Farkas József szerkesztésében indított sorozat a Csongrád megye területére korlátozott helytörténeti kutatások eredményeinek bemutatásán kívül célul tűzte ki még a levéltár számára is fontos témákra (pl. közigazgatástörtónetre) irányuló figyelem felkeltését. A szerkesztő jelentős szerepet szánt Csongrád megye történelmi hagyományai megismertetésének is, melynek keretében a tanulmánykötetek jelentős teret biztosítanak levéltári források nagyobb terjedelmű publikációinak. Fenti célkitűzéseket tartja szem előtt Blazovich László szerkesztő is, aki a TIT Csongrád megyei Szervezete közreműködésével a sorozatnak immár VIII., 1984. évi, 4 nagyobb lélegzetű tanulmányt tartalmazó kötetét adja közre. KULCSÁR PÉTER Az 1522-es szegedi tizedjegyzék mint történeti forrás című tanulmányában nem törekszik a maga nemében egyedülálló dokumentum minden részletre kiterjedő feldolgozására. Célja csupán az, hogy felhívja a figyelmet azokra a problémákra, melyek a korábbi kiadásoknak a tizedjegyzék eredeti szövegével való összevetése során felmerültek. A tized jegyzékről mindmáig nem készült olyan elemzés, mely forrásértékének alapos vizsgálata után feltárná a benne rejlő nyelvészeti, város-, gazdaság- és társadalomtörténeti adatok teljes skáláját. A szerző megállapítja, hogy a részfeldolgozások nem tisztázták megnyugtatóan sem a jegyzék teljességének kérdését, sem a benne szereplő családfők számát. Kísérletet tesz e két alapvető probléma megoldására, ós behatóan tanulmányozza a lélekszám megállapításának, az utcák behatárolásának, a névanyag társadalomtörténeti szempontból való hasznosításának lehetőségeit is. Az eddig elért eredményeket összefoglalva hangsúlyozza, hogy az 1522-es szegedi tizedjegyzék — melyhez hasonló terjedelmű ós tárgyú dokumentum nem maradt fenn a XVI. századból — értékes forrás a korszakkal foglalkozó történészek és nyelvészek számára, ezért összefoglaló feldolgozása okvetlenül szükséges. KENÉZ GYŐZŐ és SZAKÁLY FERENC A Szegedi Palánk-városrész 1697-es telekkönyve című tanulmánya két részből áll. A bevezető részben a szerzők ismertetik a telekkönyv keletkezésének körülményeit, és összegzik a telekkönyv adataiból a városrész lakosságának etnikai és társadalmi megoszlására, a telkek nagyságára, forgalmára és árának alakulására nézve levonható következtetéseket. A telekkönyvben található utalások alapján igyekeznek lehetőség szerint pontosan meghatározni a fontosabb középületek — a városháza, az új megyeház, a kamaraház, stb. — földrajzi helyét, hogy azután ebből kiindulva, az egyes telkek leírásának felhasználásával képet alkossanak a lakosság különböző rétegeinek elhelyezkedéséről, s ezek egymáshoz való viszonyáról. A legfontosabb adatokat táblázatokban foglalják össze. Á táblázatokat magyarázó szöveg egészíti ki. A levont következtetéseket a szerzők nagy mennyiségű szakirodalmi és forrásadattal támasztják alá. Az adatok feldolgozásával párhuzamosan a telekkönyvet forráskritikai szempontból is megvizsgálják. A bevezető részt a telekkönyv formai leírása és a forrásközlés szempontjainak ismertetése zárja. A tanulmány második része a telekkönyv teljes szövegének magyar fordítását tartalmazza. Ehhez csatlakozik egy ugyancsak magyarra fordított jegyzék, mely a Rákóczi-szabadságharc alatt a kurucokhoz csatlakozott személyektől elkobzott ingatlanok ós egyéb vagyontárgyak felsorolása. A telekkönyvhöz készített névmutatót eredeti német nyelven közlik a szerzők. Német nyelven közlik azt a két levelet is, amelyek a telekkönyv keletkezését közvetlenül megelőző események jobb megismerését teszik lehetővé. Ezek közül az első Leopold Schlik