Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 1. - IRODALOM - Szűcs László: Protokolle des Ministerrates der ersten Republik 1918–1938. Hrsg. von Rudolf Neck und Adam Wandruszka / 175–178. o.

Irodalom Beurteilung der österreichischen Ministerratsprotokolle"

7 с tanulmányát, valamint Komjáthy Miklós és Goldinger vitáját.

8 Mindezek a vizsgálódások ugyan egy alkotmányilag más korszakot és a források jellegét tekintve is eltérő viszonyokat érintettek, eszmeileg, módszertanilag mégis hozzájárultak a legújabb kori minisztertanácsi jegyzőkönyvek kiadásának előkészítéséhez. Figyelemre méltó ezzel összefüggésben, hogy a magyarországi hasonló vállalkozástól eltérően nem a dualizmus korának, hanem az első köztársaság időszakának minisztertanácsi jegyzőkönyveit helyezték előtérbe a kiadásnál.TJgy gondolták, hogy a közelebbi múlt több tanulságot nyújt az újabb generációknak a jelen megértéséhez, a jövő formálásához. A 70-es évek végén a tudomány és a kutatás miniszterének javaslatot tett a Wissenschaftliche Kommission des Theodor-Körner Stiftungsfonds und des LeopoldKunschak-Preises a jegyzőkönyvek kiadására. Néhány éven belül 1981-től — több intézmény hathatós támogatásával — meg is jelentek az első kötetek: ez a másik lényeges eltérés a magyarországi hasonló vállalkozástól. Az első köztársaság minisztertanácsának jegyzőkönyvei 210 nagy dobozban helyezkednek el az Allgemeines Verwaltungsarchivban. Az 1918. október 30. —1938. március 11. közötti időszakból 1071 jegyzőkönyv maradt fenn. A hatalmas terjedelmű anyagot IX osztályba soroltán összesen 32 kötetben kívánják közreadni. Az I. osztályban Kenner mindhárom kormányának 1918. október 30-tól 1920. július 7-ig terjedő anyagáfc 3 kötetben publikálják; a II. osztályban Mayr két kormányának, Schober első, Breisky, majd Schober második kormányának 1920. július 7-től 1922. május 31-ig terjedő jegyzőkönyveit ugyancsak 3 kötetben; a III. osztályban Seipel első három kormányának 1922. május 31-től 1924. november 20-ig terjedő jegyzőkönyveit 4 kötetben; a IV. osztályban Ramek két kormányának 1924. november 20-tól 1926. október 20-ig terjedő iratait 3 kötetben; az V. osztályban Seipel negyedik ós ötödik kormányának 1926. október 20-tól 1929. május 4-ig terjedő jegyzőkönyveit 2 kötetben; a VI. osztályban Streeruwitz továbbá Schober harmadik ós Vaugoin kormányának 1929. május 4-től 1930. december 4-ig terjedő iratait 2 kötetben; a VII. osztályban Ender valamint Bureseh két kormányának 1930. december 4-től 1932. május 20-ig terjedő iratait 3 kötetben; a VIII. osztályban Dollfuss mindkét kormányának 1932. május 20-tól 1934. július 25-ig terjedő jegyzőkönyveit 7 kötetben, míg a IX. osztályban Schuschnigg mind a négy kormányának 1934. július 25-től 1938. március 11-ig terjedő jegyzőkönyvi anyagát kívánják 5 kötetben közreadni. A tervek szerint évenként legalább egy kötetet adnak ki. Ez ideig megjelent a VIII. osztály (Dollfuss-kormány) 1 — 6. kötete, valamint az V. osztály (Seipel-kormány) 1 — 2. kötete, de lehet, hogy mire e sorok megjelennek, már további kötetek hagyják el a nyomdát. A sorozat szerkesztési alapelvei, amint ez Eszter Dorner- Br

oder és Gertrude EnderleBurcel szerkesztői tájékoztatójából is, de a kötetek átlapozása során is megállapítható, sok tekintetben azonosak vagy hasonlóak a magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek kiadási irányelveivel. Mégis jelentős eltérések is mutatkoznak, jórészt az osztrák minisztertanács intézménytörténetének, illetve a jegyzőkönyvek vezetésének, kezelésének eltérő gyakorlatából adódóan. Az 1918. október 30-án elfogadott ideiglenes alkotmány értelmében az Államtanács kezében volt a legfőbb kormányzati hatalom, majd az 1919. március 14-én elfogadott törvény értelmében ezt a szerepet a Kabinettsrat (Kabinettanács) vette át, amelyben az államkancellár, a kancellárhelyettes és az egyes szaktárcákat irányító államtitkárok vettek részt. Az 1920. november 10-ón életbe lépett szövetségi alkotmány vezette be az államkancellár elnevezés helyett a szövetségi kancellár elnevezést — ós az államtitkár elnevezés helyett a szövetségi miniszter elnevezést. Következésképpen ettől az időtől kezdve beszélhetünk osztrák viszonylatban szorosabb értelemben véve minisztertanácsról és minisztertanácsi jegyzőkönyvekről. A sorozat azonban — mint a fentiekből is következik — felöleli az államtanács és a kabinettanács jegyzőkönyveit is. Eltérő volt az ülések rendje is: ugyanazon napon külön csoportosítottan tárgyalták meg a személyi kérdéseket, továbbá a kormányzati ügyeket (rendeleteket stb.), és — ha voltak ilyenek — a titkos politikai természetű ügyeket. Ennek megfelelően egy-egy napról esetleg három, egymástól elkülönített jegyzőkönyv is készült. Egyes ügyeket nem rendes ülésen tárgyaltak, hanem körözték az előterjesztést, a határozat tervezetét, majd a hozzájárulások alapján készítették el a határozati jegyzőkönyvet. 7

Scrinium 6. 1972. 38. 8 Uo. 47., ül. Mitteilungen der Österreichischen Geschichtsforschung 75/1967. 203. 176