Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 1. - FORRÁSKÖZLÉS - Soós László: Lukács György dokumentumok az Országos Levéltárban / 155–173. o.

Lukács György dokumentumok az Országos Levéltárban 163 8. Budapest, 1919. július 25. Lukács György közoktatásügyi népbiztos átirata a Népgazdasági Tanács Pénzügyi Főosztályá­nak az új Színművészeti Főiskola anyagi szükségletének biztosítása érdekében 9 A színósznevelésnek a múltból rendezetlenül maradt kórdósét a közoktatásügyi népbiztosság a jelentős ügyhöz méltó körültekintéssel és gondossággal kívánja megoldani. Ehhez a szándékhoz képest a megfelelő szaktónyezőknek, mint tanácsot adó szerveknek bevonásával tette azt az intézkedést, hogy a folyó évi június hó 11-én 42 K. N. szám alatt kelt rendeletével az összes eddig működésben volt színésziskolákat megszüntette és új, nagyobbszabású, az egységesítés elvén alapuló színművészeti főiskola létesítését hatá­rozta el. Ennek az intézménynek most már megvan a maga részletes tanítási tervezete és az e terv megvalósítására különös figyelemmel összeállított és kinevezett oktatói testülete. Természetes, hogy a színészképzós magasabb színvonalát biztosítani hivatott művészet­pedagógiai reform sikeres keresztülvitele a Tanácsköztársaság részéről tekintélyes anyagi áldozatot követel s mint az az alább ismertetett részletes költségelőirányzatból kitűnik, az új Színművészeti Főiskola szemben az Országos Magyar Színművészeti Akadémiára az 1914/15. évi költségvetésben megállapított évi 59182 K. teherrel egyelőre mintegy évi — 2089.000 — korona szükséglettel terheli az állam háztartását. Ha azonban tekintetbe vesszük azokat a nagyfontosságú művészi, kulturális ós szociális érdekeket, amelyek ennek a reformnak a megvalósításával összefüggnek, ha visszagondolunk arra a körülményre, hogy egyrészt a régi Színművészeti Akadémia szegény költségvetésével és avult szervezetével immár nem tehetett eleget a vele szem­ben támasztott igényeknek, másrészt a múltban szerepelt úgynevezett magánszínész ­iskolák legnagyobb részben sem a színészet, sem a köz érdekeit nem szolgálták, — hiszen ezek a jobbára üzleti vállalkozások alkalmas anyagi eszközök híján nem is szerveződ­hettek olyan feltételek között, amelyek mellett hivatásukat megfelelően betölthették volna: nem zárkózhatunk el annak megállapítása elől, hogy az új Színművészeti Főiskola egészséges és hasznos intézményének megteremtése és fenntartása megérdemli a hozandó pénzügyi áldozatot, és ez az áldozat arányban van a magániskolák megszüntetése folytán megnövekedett tanulók létszámával és azzal a megnövekedett gazdag feladatkörrel, amelynek betöltése az új társadalomban a szocializált színházak színészetére vár. Az előadottak után bemutatom a Színművészeti Főiskolának az 1919-20 évre a leg­illetékesebb tényezők alapos hozzászólásával megtervezett költségvetési előirányzatát. Rendes kiadások: E tervezet egyes tételeinek megokolásául szolgáljanak a köve tkezők: A volt színművészeti akadémia igazgatói állásán kívül szükségesnek mutatkozott egy tanulmányi vezető alkalmazása, aki az intézet új szellemének megfelelően gondosko­dik az oktatás egységes irányításáról, míg az azelőtti igazgató — most vezető tanítói minőségben — az intézet jelentékenyen megbővülő adminisztratív ügyeinek ellátására lesz hivatva. A főiskola oktatói teendőit 6 olyan főiskolai tanító végzi, akiknek ez kizárólagos foglalkozásuk, továbbá 40 olyan főiskolai tanító, akik csak óradíjasok minőségében mű­ködnek A 6 előbbi tanító bére a többi főiskolai tanító díjazásával egyformán lenne megál­lapítandó s míg az idevonatkozó végleges rendelkezések megtörténnek, itteni részről egye­lőre a közalkalmazottakat megillető legmagasabb kategóriának megfelelő heti 650 K.-s munkabér állíttatott be a költségvetésbe. A 40 óradíjas főiskolai tanító részére előirány­zott bér egyezik egyéb főiskolai tanítók óradíjával. 8 A tervezet az egyetemszerű négyéves tanítási tantervet kívánta megvalósítani külön rendezői tanfolyam beindításával. A felszámolásra kerülő Országos Magyar Szín­művészeti Akadémia 12 tagú tanári karával szemben az új főiskola 40 oktatóra építette fel tantervét. Ennek megfelelően az évi 59 ezer koronás költségvetés több mint 2 millió koronára emelkedett. A rövid idő és a pénzügyi fedezet hiánya miatt a tervezet nem valósulhatott meg. A Magyar Pénzügyminisztérium 1919. aug. 8-án kelt leiratában (MOL, K 30 5 — 1919 — 20—171112) az új főiskola létrehozásához szükséges pénzügyi fedezetet nem biztosította. Továbbra is megmaradtak a magán színiiskolák és a Szín­művészeti Akadémia is a régi keretek között, de még kisebb állami támogatással, mint korábban, működött tovább. 11*

Next

/
Oldalképek
Tartalom