Levéltári Közlemények, 56. (1985)

Levéltári Közlemények, 56. (1985) 2. - KRÓNIKA - Nyulásziné Straub Éva: Foglalkozások és eszközeik címereslevelekben : a MOL kiállítása, 1985. szept. 10-től : katalógus / 278–290. o.

286 Krónika 24. A Karomi Bornemissza család címereslevele. 1628. augusztus 10. Bécs II. Ferdinánd király Karomi Bornemissza Istvánnak, a pozsonyi királyi posta főpostamestere számára e tisztében szerzett kimagasló érdemeiért, valamint korábban Basta György mellett, erdélyi küldetése során tanúsított Habsburg-hűségéért neki és általa felesége: Sonnleittner Regina, atyafia: Mihály és annak fia: ifjabb Mihály számára megerősíti és átírja I. Ferdinánd 1564. február 25-én kelt, nemességet és címert adományozó oklevelét, valamint a régi címert az oklevél elején megfestett és szövegében leírt formában módosítva újra adományozza. Címer: álló, tojásdad pajzs vágott, felső vörös mezejében jobbra fordult fejű, vágásvonalon álló, koronás fekete sas, az alsó kék mezőben fekete bölényfej, szájában hallal. Sisak: jobbra fordult pántos sisak koronával. Sisakdísz: jobbra fordult páncélos férfi kinövő helyzetben, jobbjában kard, baljában szőlőág, fején búzakalászból font koszorú, vállán átvetett vörös szíjon arany kürt lóg. Takaró: fekete-arany, kék-arany. A leírt címer egész oldalas festmény közepén helyezkedik el. A címer felett az osztrák, magyar és cseh címer látható. A képet övező szentek egyike: Szent Erzsébet előtt kicsinyített formában a címerszerző térdeplő alakja látható. A Bornemissza család korábbi, 1564-es címerét is bemutatja az oklevél egy másik oldala, itt a sas helyett is kinövő férfialak szerepel, és a címerszerző foglalkozását jelképező kürt ekkor még nincs a férfi vállára akasztva. R64 25. Az Olasz alias Wenczel család címereslevele. 1697. szeptember 1. Bécs I. Lipót király az Olasz alias Wenczel testvéreknek, név szerint Andrásnak, Ferencnek, Jánosnak ós Györgynek az oklevélben nem részletezett érdemeikért, valamint általuk feleségeiknek és gyermekeiknek az oklevél elején megfestett és szövegében leírt címert adományozza. Címer: álló, csücsköstalpú pajzs kék mezejében zöldes, haragvó vizén négy pár evezős, kétárbócos hajó jobbra fordulva. Sisak: szembefordult, nyitott sisak koronával. Sisakdísz: vörös ruhás könyöklő kar arany mérleget tartva. Takaró: vörös-ezüst, kékarany. A minden valószínűség szerint Itáliából származó család 1676-ban Apafi Mihály tói nyerte címerét, amely annyiban különbözik az itt bemutatottól, hogy „erdélyi szokás szerint" nincs sisakdísze és a hajó evező nélküli. A korábbi oklevélben még az apa: Jakab a fŐ címerszerző Olasz alias Benczol néven. A kereskedelem szimbólumaként megjelenő hajót és mérleget ábrázoló címert gazdagon díszített oldalon helyezte el a festő. A kép közepén Lipót király arcképe, alul folyóparti látkép zárja le a kompozíciót. P 21 Armales 0 nr 3 11. tárló 26. A Nagybányai Csengeri család címereslevele. 1632. március 11. Gyulafehérvár II. Rákóczi György erdélyi fejedelem Nagybányai Csengeri alias Képíró Istvánnak, festői munkássága elismeréséül, amelyet a fejedelmi udvarban kamatoztatott, neki és általa öccsének: Csengeri Pálnak Erdély és a Partium területére érvényes nemességet, és az oklevél élén megfestett, szövegében leírt címert adományozza. Címer: álló, tárcsapajzs kék mezeje alján korona, ennek szélén egy-egy fehér sasszárny. Sisak: jobbra fordult csőrsisak. Sisakdísz: a pajzsbeü kép, valamint a korona közepében vörös ruhás könyöklő kar palettát, zöld rongyot és négy ecsetet tart. Takaró: vörös-ezüst, kék-arany. Az erdélyi kancellária szolgálatában festőként tevékenykedő címerszerző maga díszítette oklevelét, illetve festette meg a címert. A kettős keretelésű, igen gazdagon díszített címerkóp mellett, az oklevél jobb oldalán festetlen belsejű képkeret található, mely körül füzérek, szárnyas puttók és allegorikus nőalakok láthatók, alattuk festőeszközök füzérre aggatva. E díszítés az erdélyi falfestészetben is alkalmazott motívumokat villantja fel. R64 27. A Dombói Székely család címereslevele. 1684. március 4. Fogaras I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem Dombói Székely Jánosnak, iklódi Tholdalagi András iklódi kántora, hárfa- és orgona-mestere részére Tholdalagi írásbeli kérésére