Levéltári Közlemények, 56. (1985)

Levéltári Közlemények, 56. (1985) 2. - Hajdu Lajos: A Magyar Királyi Helytartótanács Tanulmányi Bizottságának tevékenysége az 1776–1783 közötti időszakban / 145–200. o.

A Helytartótanács Tanulmányi Bizottságának tevékenysége 1776—1783 195 gos igazgatási testület — részeként), munkájában ezért tettenérhető sokszor a nehézkesség, lassúság, de olykor a szervilizmus is. A bizottság munkájának eredményességét azonban sok egyéb körülmény is gátolta, mindenekelőtt az, hogy úttörő munkát kellett végeznie, olyan „terepen" kényszerült utat törni, amelyen nem támaszkodhatott az előző időszakokban megszerzett szakismeretekre, de még más országokban kiforrt és bevált tapasztalatokra is alig. Munkáját az is nehezítette, hogy tagjai nem voltak szakemberek, az általános igazgatás emlőin nőttek fel, ezért a bizottság működésének 8 esztendeje alatt a didaktikai-pedagógiai tevékenység szervezése és irányítása csak formális lehetett. A Commissio munkájában nem érvényesült eléggé a szakértelem, hiányzott a csak szakigazgatási munkával megszerezhető konkrét tapasztalat, ezenfelül tagjai gyakran kényszerültek egyéb igazgatási feladatok ellátására is. Nem erősítette a bizottság munkájának hatékonyságát az sem, hogy az uralkodói Instrukció túlságosan általánosan szabta meg feladatait, hatásköre mindvégig szűkös maradt, nem rendelkezett kellő számú (és megfelelő felkészültségű) beosztottal, és nagyon szegényesek maradtak működésének anyagi eszközei is. Modern, a felvilágosodás eszméihez méltó célok elérését várták el tőle — de a feudális igazgatás régi kalodájába zárva volt kénytelen dolgozni, olyan időszakban, amikor a rendek (főleg a nemesi önkormányzatok) már egyre gyakrabban fordultak szembe a központi kormányzattal és az oktatási-nevelési célkitűzések végrehajtásához sem nyújtottak számottevő segítséget. A Commissio eredményesebb munkáját nehezítette (sőt olykor lehetetlenné is tette), hogy a kormányzat az oktatás-irányítási szervezet kiépítésében ugyanazt az utat járta, mint fél évszázaddal korábban, a hadbiztosi kerületek kialakításánál. Figyelmen kívül hagyta, hogy az oktatási rendszer kiépítése és jó működtetése bonyolult feladat, és ennek végrehajtását jobban biztosítja a kisebb igazgatási egységek létrehozása, valamint a hivatásos oktatás-igazgatási tisztviselők funkcióba állítása és a nélkülözhetetlen működési költségek rendszeres biztosítása. Mégis — a Tanulmányi Bizottság működése (hibái ellenére) sok szempontból hasznos és eredményes volt: segítette az új oktatási intézmények (akadémiák, tanítóképzési és átképzési funkciót is ellátó mintaiskolák stb.) létrehozását, a korszerűbb oktatási anyag szélesebb körű elterjedését. Munkásságának negatív tanulságaival is segítette a kormányzatot abban, hogy a későbbiekben korszerűbbé tegye a tanügyi igazgatást, nagyobb szerepet kapjon abban a szakértelem, és hogy egyéb feladatok ellátásától mentesítse mind az országos, mind pedig a regionális (tankerületi) igazgatás tisztviselőit. |