Levéltári Közlemények, 56. (1985)

Levéltári Közlemények, 56. (1985) 2. - Hajdu Lajos: A Magyar Királyi Helytartótanács Tanulmányi Bizottságának tevékenysége az 1776–1783 közötti időszakban / 145–200. o.

A Helytartótanács Tanulmányi Bizottságának tevékenysége 1776 — 1783 147 országrészt és iskolákat szervezzen, segítsen ezekben megteremteni a sikeres működés anyagi, illetve személyi feltételeit stb. Az is említésre méltó, hogy miután Pál Gáspár kivált a tanügyi igazgatásból — a bizottság munkájában utódja (Schober János kanonok) egyetlen egy alkalommal sem vett részt. Mária Terézia rendelkezése szerint a Tanulmányi Bizottságnak hetenként legalább egyszer (de ha a szükség úgy hozza — többször is) üléseznie kellett. E követelményeknek a Commissio eleget is tett: működése 92 hónapja alatt

5 518 ülést tartott — háromhetenként átlag négyet —, de természetesen évenként is, évszakonként vagy hónaponként is jelentősek voltak a különbségek: 1776-ban 46, 1782-ben pedig 101 ülés anyagát őrizte meg a kutató által áttanulmányozott, könyvbe kötött protokollum. A legerősebb 3 esztendő: 1777, a tanulmányi kódex (Ratio Educationis) kiadásának éve összesen 78 üléssel — ez érthető, hiszen minden kezdetnél sokkal több az elvégzendő feladat; majd 1781 (73 sessioval) és 1782 (101 üléssel) = a jozefinista reform-évtized első két éve. Leggyengébb a periódus kezdő és befejező éve: 1776-ban a bizottság 46 alkalommal, 1783-ban pedig (amikor mindössze 33 hétig tevékenykedett) 31-szer ült össze. A bizottság tevékenységét vizsgálva a másik feltűnő jelenség: az egyes hónapokat vagy évnegyedeket tekintve a Commissio tevékenysége a májussal kezdődő ós októberrel végződő tavaszi—nyári, illetve kora őszi időszakban volt a legintenzívebb. A kutató — ismerve a birtokos-nemességnek azt a ,,tulajdonságát", hogy nyáron inkább birtokával, mint a közigazgatási (vagy egyéb közösségi) feladatok ellátásával törődött — meglepődve tapasztalja, hogy a bizottság fennállásának csaknem 8 éves időszakában e 6 hónapban tartották meg az ülések 56%-át (290 sessio) és csak 228 (44%) maradt az év másik felére. A hónapok közül is a június (57 ülés), július (49), illetve augusztus (48 sessio) volt a legerősebb és a március (33), február (37), illetve január (32 üléssel) volt a leglanyhább vagy legalábbis a legkevesebb ülést hozó hónap a Commissio életében.

6 Ez a jelenség azért is feltűnő, mert a tanügyi igazgatásban három erős jelentési időszak akadt: április—május — a novemberben megkezdődött és március végével zárult I. szemeszterről szóló jelentések megtárgyalásának periódusa; szeptember—október = a II. szemeszter létszám- és eredménytabelláinak, valamint értékelő jelentéseinek megtárgyalása; végül a január—február = a naptári évben elért eredményekről és hiányosságokról készült elemző jelentések értékelésének időszaka. Mégis azokban a hónapokban volt a legintenzívebb a tevékenység, amelyekben nem az ilyen elemzések összesítése 5 Kezdve január 1-től (1776) egészen 1783. augusztus 19-ig, utolsó üléséig. Állításomban (látszólag) ellentmondás van, hiszen a Tanulmányi Bizottság létrehozását előíró uralkodói döntés dátuma 1776. aug. 5. Valójában azonban a jegyzőkönyv teljes egészében — már 1776. január 5-től — nem az Iskolai Bizottság, hanem a Commissio Studiorum protokolluma, az üléseken kezdettől fogva tárgyaltak egyetemi ügyeket is, Mária Terézia 1776. aug. 5-i leirata sem a bizottság összetételében, sem kialakult hatáskörében nem hozott változást. így — azt hiszem — joggal tekinthetem az 1776-os év kezdő hónapját a Tanulmányi Bizottság működési kezdetének is. 6 A teljes képhez azonban hozzátartozik az is, hogy a legintenzívebbnek, illetve leglanyhábbnak talált hónapokban mind a 8 esztendőben működött a Commissio, az 1783-as év azonban csonka, mert a bizottság aug. 19-ével megszűnt. Ha ez az óv is teljes — akkor az „erős" hónapok közé lehetett volna sorolni (50—54 üléssel) a szeptembert és októbert is.