Levéltári Közlemények, 55. (1984)
Levéltári Közlemények, 55. (1984) 1. - IRODALOM - Réfi Oszkó Magdolna: Iratrestaurálás, iratvédelem. (MKE, Levéltári Szekció füzetei 2.) Bp., 1982 / 95–96. o.
96 Irodalom hogy ha a mikrofilmező géppark korszerűsítésében és a filmek őrzési feltételeinek javítása terén a jövőben nem történik jelentős változás, ,,akkor gyorsan bekövetkezik a minőségi és mennyiségi hanyatlás, sőt, az eddig készített mikrofilmek is elpusztulhatnak". VÁMOS GÁBOR (KÖJÁL) ,A levéltári anyag tömeges mértékű irat fertőtlenítésének problémái és tapasztalatai" tárgyú elemzésében a szakmán kívül álló szervek tevékenységét ismertette. Mondanivalója összecseng Borsa Iván gondolataival, azzal ti., hogy az iratfertőzés mértéke „általában egyenes arányban áll a raktározási feltételek milyenségével". A károk megelőzésében elsőrangú szerepe van a tárolóhelyek megfelelő tervezésének és telepítésének, valamint a raktári páratartalom, hőmérséklet és a természetes vagy a mesterséges szellőztetés paraméterei pontos és folyamatos betartásának. A penészgombával fertőzött iratok fertőtlenítésére két fő módszer áll rendelkezésre: a vegyszeres kezelés és a gázosítás. Ez utóbbi eljárásból az etilénoxidos fertőtlenítés részletes ismertetését a hazai gyakorlatban elfoglalt uralkodó helyzete indokolja, mivel a nagy tömegű fertőzött anyagok kezelésére napjainkban ez az egyetlen alkalmazható módszer. tr A levéltári iratok mikrofilmezése" tárgyú anyag szerzője FEHÉRVÁRY JENŐ (OFOTÉRT). A hazai és külföldi szakvélemények és mikrofUmezési gyakorlatok alapján úgy véli, hogy a levéltári anyag mikrofilmezésére két mikroformátum a legalkalmasabb: az A/6-os mikrofiche és a 35 mm-es tekercsfilm. Ez utóbbi használhatóságát elterjedése bizonyítja nemcsak a levéltári, hanem a könyvtári és dokumentációs területen is. Kiterjedt alkalmazása a jövőben sem csökken. Az A/6-os mikrofichek fő problémái a kicsinyítés, kezelés, kódolás terén jelentkeznek. SZEKERES JÓZSEF ,Jiudapest Főváros Levéltára iratvédelmi tevékenységéről" írt beszámolót, áttekintve az ott folyó komplex iratvédelmi munkát. A munka jobbítására az ország valamennyi levéltárát is érintő javaslatot tesz: - szakfórum létrehozása az iratvédelem területén dolgozók összefogására, - nemzetközi sajtófigyelés és tájékoztatás, - iratvédelmi kézikönyv elkészítése, - az iratvédelmi géppark jobb kihasználását szolgáló jogi-munkaügyi és bérezési feltételek kidolgozása, - szakoktatás (levéltári restaurátorképzés), szakmásítás, - iratvédelmi beruházási célokra korábban kilátásba helyezett központi alapösszeg rendelkezésre bocsátása, - az országos iratfelmérési munka elvégzése, illetve a munka előkészítése. Több írás Budapest Főváros Levéltára 1977 óta felszerelt könyvkötő, restauráló és reprográfiai műhelyeiben folyó munkáról számol be (C. HARRACH E.-SÖLCH F-NÉ: Budapest Főváros Levéltára filmtára, SZÁSZ J.: Iratvédelem és költöztetés Budapest Főváros Levéltárában, PESTI L-NÉ: Budapest Főváros Levéltárának könyvkötészeti műhelye, SZ. PÁSZTOR E.-PECHÄN G.-NÉ: Budapest Főváros Levéltára mikrofilm műhelye, BARKÓ G.: A levéltár restauráló műhelye.) Borsa I., Vámos G., Körmendi L., Fehérvári J., Kalmár-Nagy I., Zsigmondy Ä., Varga D-né, Szekeres J., Bencze G-né, Ságvári Á., Varga J. J. megjegyzéseit, kiegészítéseit a témával kapcsolatban a „Hozzászólások"' rovatban olvashatjuk. SÁGVÁRI ÁGNES „Vitazáró" összefoglalásában mint a Szekció elnöke javaslatot tesz a Levéltári Osztály égisze alatt egy szakbizottság létrehozására, amely iratvédelmi kérdésekben szakértőként működne. Sürgeti a szervezett együttműködést a levéltári területen belül (a gép felhasználás, az anyagbeszerzés és képzés területén) és azon kívül (könyvtárosokkal, dokumentátorokkal, műszaki szakemberekkel) is. Réfi Oszkó Magdolna
