Levéltári Közlemények, 55. (1984)
Levéltári Közlemények, 55. (1984) 1. - Farkas Gábor: Közigazgatási reformkérdések a koalíciós kormányzat idején, 1945–1948 / 51–89. o.
86 Farkas Gábor olvasható, amelynek alapja a „szabad község intézménye".* 0 A Demokrata Néppárt győri zászlóbontásán a párt állást foglalt a területi önkormányzatok tevékenységével kapcsolatban. Hiányolta, hogy a megye, a város, a község nem valódi önkormányzat, mivel annak érvényesülését a központi rendelkezések gyakran gátolják. A zászlóbontó gyűlésen programot adó beszédében Barankovics István a helyhatósági választások mielőbbi megtartását sürgette. Úgy látta, hogy a nép közvetlen politikai környezetének alakításába a törvényhatósági választások után nagyobb súllyal tud oeleszólni. A párt vezére a községi választások késlekedése miatt ki is fakadt: „Hogyan higgyük el, hogy a kormányzó hatalom az ország ügyeibe való beleszólásra valóban éretteknek tart bennünket, ha a község és a megye ügyeinek intézéséből kizár". Fájlalta, hogy a nemzetgyűlési választások után nem került sor — a fővárosi törvényhatósági választások mintájára — a községi, a városi és megyei választásokra. A területi önkormányzatok működését a Demokrata Néppárt a polgári koncepció szerint tudta elképzelni. Követelte a többi között, hogy a község, a város, a megye a központi hatalomtól minél függetlenebb életet éljen; saját belügyeit pedig az általa hozott jogszabályok alapján valósítsa meg. Szólt a program a közigazgatás demokratizálásáról és a köztisztviselői függetlenség kérdéséről is. Úgy látta a Néppárt, hogy a kérdés összefügg, mivel a politikai pártoktól függő köztisztviselők parciális érdeket, és nem a társadalmi célokat szolgálják. Ezután köztisztviselői szolgálati, összeférhetetlenségi szabályzatnak a megalkotását javasolta. A programadó beszédében hangsúlyozta a pártvezető, hogy az államélet súlypontját vissza kell helyezni a törvényhozásra, mivel az a végrehajtó hatalom kezébe csúszott át. A nemzetgyűlés tevékenységéről az a véleménye, hogy ott a képviselők a politikai pártok által adott instrukciókat propagálják, és a törvényhozás tevékenységét ez határozza meg. 41 A Szabadság Párt a magyar közélet megújításában látta a közigazgatási reform alapját. Vezetői szerint az országot különböző politikai pártok, gazdasági, társadalmi szervezetek, csoportok uralják, amelyek a közösség, de az egyén rovására is számtalan előnyt kisajátítanak. A felszabadulás után a politikai pártok anyagi javakat és hasznot hajtó jogosítványokat foglaltak le saját céljaikra, amelyek pedig a nemzet egészét illették volna. Ezt az „intézményesített pártkorrupciót, a pártok közjogi uralmát" kívánta a Szabadság Párt felszámolni, ami egyértelmű a politikai baloldal eltávolításának követelésével. A B-lista rendelet végrehajtásakor elbocsátott tisztviselőket is védelmébe vette a párt, mivel álláspontja szerint a közigazgatás menetét a B-listázás folyamata veszélyeztette. 4 2 A Polgári Demokrata Párt a közigazgatás korszerű reformja mellett szónokolt. Ezt azonban elavult követelések megvalósításával kívánta végbe vinni. 1945. évi programjában például követeli a virilizmus megszüntetését, ami ekkor már nem is létezett. Továbbá néhány olyan intézkedés megszüntetésére tett javaslatot, amelyek az államélet demokratizálásának folyamatát érintették. Hangsúlyozta, hogy az autonómiák hátrá40 Izsák Lajos: A polgári ellenzéki pártok Magyarországon 1944-1949. Budapest, 1983. 286 p. 4 ' TJo., 347-348. p. 42 Uo., 324-330. p.