Levéltári Közlemények, 55. (1984)

Levéltári Közlemények, 55. (1984) 1. - Farkas Gábor: Közigazgatási reformkérdések a koalíciós kormányzat idején, 1945–1948 / 51–89. o.

Közigazgatási reformkérdések 1945 -1948 8 3 ügyek elintézése nem igényli a felek megjelenését a járási központban, mert az ügy felvétele a községi elöljáróságon jegyzőkönyvi formában megtörténhet.

3 5 A tervezet a külterületek közigazgatására is kitér. Közigazgatási kirendeltségek létesítésében látja a megoldást. Különösen a tanyavilág közigazgatása maradt megoldatlan az elmúlt évtizedekben. Javasolja a tanya-körzetek létesítését. Ennek két változatát — a nagy- és kistanya körzetet — állítja fel. A nagy tanya-körzetet ott kell megszervezni, ahol legalább 1500 lakos él, az ezen aluli lakosságszám a kistanya-körzetbe tartozik. Az előző esetben a közigazgatási kirendeltségen állandó tisztviselőt alkalmaznak, az utóbbi esetben meghatározott napokon tart ügyeletet a kiküldött elöljárósági tisztviselő. A tanyakörzet élére elöljárót választ a lakosság, akit tevékenysége során egy nem nagy számú tanácsadó testület támogat. A tanyakörzetnek külön autonómiája nincs, mert maga is a község vagy a város autonómiájába tartozik, de a tanyai elöljáró és tanácsadó testülete a helyi kérdéseket megtárgyalhatja, azt a lakosság elé terjesztheti. Ebben a tanyai testületben érlelődik a községgé válás gondolata. A külterületi közigazgatási kirendeltség a következő ügyeket látja el: anyakönyvi igazgatás, községi bíráskodás, leltározás, járlatlevélkezelés, a tűzrendészet községi feladatai, haláleset felvétel, közmunkaügy, tanügyi nyilvántartás, községi illetőségi bizonyítvány iránti kérelem, helyszíni nyomozás, tájékoztatás, közvagyon-felügyelet, panaszfelvétel, szegénygondozás, őstermelői igazolványok kiállítása, lakás ki- és bejelentés, gyámügyi felügyelet, beszállásolási ügyek, előfogatkirendelés, műemlékvédelem, házadók felügyelete, adófizetésnél közreműködés.

36 A falu és a város gazdasági, társadalmi egymásrautaltsága, a társadalmi kapcsolatok bővítése a települések között nemzeti érdek. Szükséges, hogy a város és a környező falvak közigazgatási szempontból is közös igazgatás alá kerüljenek. Ez a javaslat azonban nem volt azonos a parasztpárti városmegye koncepcióval, mivel a megyén belül tervezi a várost és környékét egybekapcsolni, és nem is vonatkozik a város vonzáskörzetén túli falvakra. Azokat a falvakat, amelyek nem esnek városi vonzáskörzetbe, a járási önkormányzatba osztja be.

3 7 A párt a járás fenntartását hangsúlyozta. Érvei történeti tapasztalatból fakadtak. A járások a községek felügyeletét minden korban hatékonyan tudták végezni. Tisztviselői, a szolgabírák évszázadokon át kitűnően teljesítették feladatukat. A járást a főbíró vezeti, aki általános felügyeletet gyakorol a községi közigazgatás felett. A főbíró elnevezést ajánlja, mert a főjegyző elnevezést a nép nem vette át, és nem is volt szerencsés újabb főjegyzőt kreálni a megyei, a városi és a községi főjegyző mellett. A járás kapja meg az önkormányzati jogot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a megyei rendszert félre lehet tenni. A járásban fontos közigazgatási feladat összpontosul, és ez indokolja önkormányzati jogállását. A járási főbírót a járási önkormányzati testület választja meg, akinek feladatai közé tartozik a közrendészet (életvédelem, idegenrendészet, toloncügy, gyülekezési és egyesületi ügyek, erkölcsrendészet, tűzrendészet) 3 s Antall József irathagyatéka. 3 * Gondolatok a demokratikus közigazgatásról. Bognár József és Bálás Gábor tanulmányai Budapest, é.n. ifj. Antall József tulajdona.