Levéltári Közlemények, 55. (1984)

Levéltári Közlemények, 55. (1984) 1. - Farkas Gábor: Közigazgatási reformkérdések a koalíciós kormányzat idején, 1945–1948 / 51–89. o.

Közigazgatási reformkérdések 1945 -1948 81 olvasható, hogy a Kisgazdapárt a parasztságtól kapta politikai hatalmát, éppen ezért kötelessége, hogy ezt a hatalmat a parasztság javára fordítsa. A párt az állam kormányzatát, a törvényhozást arra orientálja, hogy az ország parasztságának védelmére keljen, kapcsolja be a parasztságot a közéletbe, a paraszti gazdaságot pedig az ország gazdasági vérkeringésébe. Jómódú, a nyugat-európai parasztsághoz hasonló színvonalú birtokos parasztság modellje lebegett a programtervezet készítői előtt.

33 A Kisgazdapárt a közigazgatás reformjának tervezetét 1947 májusában készítette el. A reform alapelvei a következők: a közigazgatás ágai önkormányzati és állami vonalon működnek; a közigazgatás egyszerű, olcsó, szakszerű és pártpolitikától mentes; a reform nem politikai, hanem közgazdasági (üzemtani) és jogi kérdés, így a reformkoncepciók tárgyalásánál a politikai szempontokat mellőzni szükséges. A demokratikus államrendszer alaptörvényéből (1946. évi I.tc.) is következik, hogy az állampolgár az önkormányzati és állami élet kérdéseinek megoldásában részt vehet. A törvényalkotási jog gyakorlásában a lehetőséget az 1945. évi VIII. te. biztosította, de az önkormányzati életből az állampolgár ki van zárva. (Kivétel a főváros és közvetlen környéke, ahol az önkormányzati választásokat 1945 őszén lebonyolították.) Az ország vidéki városaiban, a községekben azonban még 1947 májusában is azok az önkormányzati testületek működtek, amelyeket 1945 tavaszán, nyarán kijelölés alapján alkottak meg. A párt ezért sürgősnek tartotta a törvényhatósági és községi választójogi reform megvalósítását, s ennek alapján az önkormányzati választások lebonyolítását. Erre egyébként az 1945. évi VIII. te. 78. §-a is lehetőséget adott. A Kisgazdapárt polgári tagozata a községi választások megtartását még 1948 elején is aktuálisnak tartotta. Mihály fi Ernő miniszter szerint e választásokat a Függetlenségi Front legszorosabb egységében kell megtartani.

34 A népi részvételt a közigazgatásban választott tisztviselők biztosítják: az önkormányzati igazgatásban valamennyi vezető állású tisztviselőt, hivatalvezetőt választani kell, az állami hivatalok esetében pedig a szolgálati főnök esik választás alá. Az alapelvekhez a párt ragaszkodott, ezért ki is jelentették a szerzők, hogy „minden más szellemű reform ezzel ellentétben volna, annak tárgyalását pártunk jogi és erkölcsi okokból eleve visszautasítaná". Az önkormányzati élet tökéletesítésében vélte megtalálni a párt a helyi és a középfokú igazgatási reform alapját. Az önkormányzat a demokrácia nevelő iskolája. Az állampolgárok nagyobb számát bevonják itt a közéletbe, s az autonómiában tartalmas demokrácia érvényesül. Minél erŐsebb az önkormányzat, annál több ember tud részt venni a közéletben. Az önkormányzatban nevelődött emberek közül a múltban igen sokan kiemelkedtek, és jeles államférfiakká váltak. Gondoljunk a reformkori vagy a dualizmus kori vármegyei életre, ahol 1848-1849, illetve a kiegyezés kori államvezetők nevelkedtek, első ízben mint közgyűlési tagok, majd tiszteletbeli tisztviselők, illetve megyei önkormányzati funkcionáriusok. A nyugati demokráciák kiemelkedő államférfiai közül sokan mint vidéki városok polgármesterei kezdték pályájukat. A szervezeti reform kapcsán kifejti a tervezet, hogy más pártok a közigazgatás területi tagozódását meg akarják változtatni. A vármegyék és a járások megszüntetése, - illetve átszervezése 7-8 közigazgatási kerületre — helytelen intézkedés lenne. A párt 33 Antall József iiathagyatéka. A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt tervezete a közigazgatás reformjához. Kézirat. Az irathagyaték ifj. Antall József tulajdona. 34

Fehérvári Kis Újság 1948. január 23. 6 Levéltári Közlemények 1984/1