Levéltári Közlemények, 55. (1984)

Levéltári Közlemények, 55. (1984) 1. - Tóth István György: Írásbeliség a körmendi uradalom falvainak paraszti jogügyleteiben a XVII–XIX. században / 31–50. o.

I írásbeliség a körmendi uradalom paraszti jogügyleteiben 37 Az 1812-ben bemutatott 1790-1812 között kelt jogbiztosító iratok keletkezési évköre Hidashollós Molnaszecsőd összesen 1790 11 4 15 1791 14 5 19 1792 8 6 14 1793 4 18 22 1794 3 8 11 1795 8 0 8 1796 5 1 6 1797 3 1 4 1798 7 0 7 1799 2 4 6 1800 5 6 11 1801 8 5 13 1802 9 14 23 1803 17 10 27 1804 11 12 23 1805 12 5 17 1806 19 10 29 1807 9 14 23 1808 16 23 39 1809 15 15 30 1810 16 20 36 1811 17 8 25 1812 9 0 9 összesen: 228 189 417 Hidashollóson 1762-ben 350,5 hold telken kívüli szántót írtak össze, 1812-ben 332,75 holdat, ami — figyelembe véve az esetleges pontatlanságokat - változatlan földmennyiséget jelent. Nem meglepő ez, hiszen láttuk, már a XVII. században is csak elvétve találkoztunk új irtásokkal, inkább a már régóta örök földek cseréltek gazdát. Míg azonban 1762-ben ezekről a szántókról 90 eladást és zálogolást jegyeztek fel, alig ötven évvel később már kilencszer annyi, 803 esetet írtak össze. Rendkívül megnövekedett a földforgalom, aprózódtak az egyre értékesebbnek tekintett parcellák, már nem 4—5, hanem 1/8 holdanként vették zálogba őket. 1762-ben Hidashollóson 3,9 hold szántó jutott átlagban egy eladásra vagy zálogolásra, 1812-ben már csak 0,4 hold. A napóleoni háborúk nyomán keletkezett nagy agrárkonjunktúra növelte meg ennyire a föld értékét, emiatt szaporodtak meg ilyen mértékben a záloglások, eladások, osztódtak a parcellák. Ezt a felgyorsult földforgalmat igyekezett követni az írásbeliség is. Az egyes falvak összehasonlítása mellett a levelek falvakon belüli megoszlását is meg kell vizsgálnunk: mely rétegekhez kapcsolódott az írásbeliség?