Levéltári Közlemények, 55. (1984)
Levéltári Közlemények, 55. (1984) 1. - Tóth István György: Írásbeliség a körmendi uradalom falvainak paraszti jogügyleteiben a XVII–XIX. században / 31–50. o.
32 Tóth István György Az örök földeket adták-vették, zálogolták. 1586-ban két körmendi polgár pereskedett negyedfél hold szántó miatt, amelyet Király János adott el örökben. 1585-ben Vargha Bálint két hold földet követelt Varre Balázstól, azt állítván, hogy ez a föld az ő telkéhez tartozott. 3 Az alperes viszont kijelentette, hogy ezt a két holdat ötven esztendeje mint felvallott örökét bírta. Ez az 1535 körüli adásvétel a földforgalom legrégibb ismert emléke Körmenden. A helyhez való földek eladása, zálogolása is megindult. 1584-ben Stroboí János megvett egy pajtahelyet Szabó Mihály tói, de ezt Tóth Miklós tilalmazta, mert az ő telkéhez tartozott, csak feltehetően elzálogosította. 4 1609-ben Körmendi Imre deák árvái apjuk körmendi telkiföldjeit „osztogatták". 5 Benedek deák 1635-ben váltotta vissza a házhelyéhez tartozó, „régenten" elzálogosított földjeit. 6 Nemcsak a mezőváros, de a környező falvak lakói is adták-vették, zálogosították a földeket. 1593-ban a molnaszecsődi jobbágyok irtásföld eladása, a hidashollósiak pedig egy eladott rét miatt várták az úriszék ítéletét. 7 1609 körül Berkifalu lakói örök földjeiket részes művelésre adták ki, mert nem volt elegendő igásállatuk. 8 Az elterjedt gyakorlatot, az örök földek adásvételét, az úriszék, egyik ítéletét indokolva, általános érvénnyel is megfogalmazta: „Szabad minden ember az ő örökségével." 9 A körmendiek is így emlékeztek vissza 1609-ben a XVI. századra: „Szabad volt örökséget venni és eladni, mind házat és földet." 10 Hasonlóképpen emlékezett a XVII. század derekán a tiszttartó a korábbi évtizedekre: „Akkorba szabad volt minden embernek földet venni és eladni." 11 A fennmaradt záloglevelek tanúsága szerint a földforgalom a XVII. század második felében és a következő században is élénk maradt, egészen az 1810-es évekig. A telkiföldek zálogolását is hiába tiltotta a földesúr: a záloglevelekben sokszor a jobbágyok nyíltan megírták, hogy az elzálogosított szántók a telkeikhez tartoztak. A XVII. században az örök földek arányát már számszerűen is ismerjük. A telken kívüli szántóföldek aránya az összes szántóterületen belül 12 1646 1698 Körmend 50,7% 54,0% Berkifalu 30,0% 36,0% Hidas- és Egyházashollós 68,5% 62,1% Molnaszecsó'd 57,9% 60,0% 3 Űriszék. XVI-XVII. századi perszövegek. Szerk.: Varga Endre. Bp. 1958. 215. 4 Uo. 210. s MOL P 1313. Batthyány család levéltára (továbbiakban: B.cs.) Maj. Lad. 1. No.20. p. 90/a. 6 MOL P 1314. B.cs. Missiles 27497. sz. 7 MOL P 1322. B.cs. Úriszéki iratok, Körmend. 1589. okt. 30. p. 51. 1592. mára 9. p. 58. 1592. mára 9. p. 62. 64. 8 MOL P 1314. B.cs. Missiles 6213. sz. Keltezetlen, de ugyanaz a kéz írta, mint az 1609. évi urbárium 84. és 99. lapjait. MOL P 1313. B.cs. Maj. Lad. 1. No.20. p. 84. 99. 9 MOL P 1322. B.cs. Úriszéki iratok, Körmend. 1589. júl. 19. p. 46. 10 MOLP1313.B.cs.ActaAnt.Lad.6.No.49. 1! MOL P 1314. B.cs. Missiles 13716. sz. 12 Összesítés az 1646. évi urbárium (MOL P 1313. B.cs. Maj. Lad. 1. No.32.), az 1698. évi urbárium ( uo.No.48 .), és a jogbiztosító iratok összeírása alapján. (Uo. No.33.).
