Levéltári Közlemények, 55. (1984)

Levéltári Közlemények, 55. (1984) 2. - BIBLIOGRÁFIA - Szabó Anikó: A magyar levéltári irodalom bibliográfiája, 1983 / 257–266. o.

264 Bibliográfia Hajdú Zoltán: Tolna megye központi szerepkörű településeinek vonzáskörzet-rendszere az 1920-as években. (TTmT 10. 1983. 361-380.) Hegyi Klára: A török birodalom magyarországi jövedelemforrásai. (Sz 1983/2. 346-383.) Hidas, Peter L: A mezőgazdasági termelés és a parasztság Magyarországon az első világháború idején. (ASz 1983/1-2. 14-29.) Illés Ferenc: Adalékok a mezőgazdasági termelés történetéhez Tolna megyében 1920-1945. (TTmT 10. 1983. 407-462.) Kerecsényi Edit: A Zala megyei horvátok története. (ZGy 20. 1983. 7-32.) Koszta Sándor: Kecel állategészségügye a 19-20. században. (ASz 1983/1-2. 108-117.) Kovács Béla: Studensek, magisterek, doctorok. (Ar 11. 1983. 5-41.) Laki János: A népiskolák fejlődése, illetve stagnálása a két világháború közötti Baranyában. (BH 1982. 213-256.) T. Mérey Klára: A gyáripar Tolna megyében a második világháború idején. (TTmT 10. 1983. 463-500.) Móró Mária Anna: Baranya vármegye 1815. és 1842/44. évi malomösszeírásai. 2. rész. (BH 1982. 105-122.) Nádasdy Lajos: Kemenesalja céhes malomipara és annak alakulása a céhek megszűnése után. 1-2. rész. (VSz 1983/2. 261-280., 1983/3. 375-402.) Nagy Lajos: A bólyi Batthyány uradalomban élő nemzetiségek az úrbéri rendezés előtt. (BH 1982. 367-391.) Növénytermelés. Megyei adatok. 1922-1933. Bp., KSH-MOL, 1983. 19, 448 p. (Történeti Statisztikai Kötetek). Reőthy Ferenc: A balatoni halászat 1885-1978. (ASz 1983/1-2. 199-238.) Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948). (TTmT 10. 1983. 501-598.) Szilágyi Kálmán: Hódmezővásárhely állattenyésztése és állategészségügye a 18. században. (ASz 1983/1-2. 95-107.) Tagányiné Tóth Judit: A burgonya szántóföldi szerepe az 1828-as országos összeírás szerint (különös tekintettel Zemplén, Somogy és Szabolcs megyékre). (ASz 1983/1-2. 1-13.) Tolna megye 1720. év eleji népességi és vagyoni összeírása. Korabeli latin nyelvű levéltári iratokból magyarra fordította és összeállította: Szilágyi Mihály. (TTmT 10. 1983. 125-168.) Tóth István: A körmendi uradalom társadalma a 17. században. (ASz 1983/3-4. 327-391.) Varga Gyula: Adalékok a debreceni céhes ipar és a mezőgazdaság kapcsolatához a 18. század végén. (DDMÉ 1980. 163-210.) Vincze László: Egy dunántúli tőkés nagybérlet gazdálkodása (Maisa, 1861-1940). 2., 3. rész. (ASz 1983/1-2. 239-290., 1983/3-4. 528-569.) 611. 12 Bakó Ferenc: A kontinuitás és migráció szerepe a palóc centrum népességének kialakulásában. (Agria 19. 1982-83. 325-374.) Blazovich László: A mezővárosi fejlődés néhány sajátossága a középkori Hódmezővásárhelyen és kör394-403.) Détshy Mihály: A sárospataki egykori trinitárius kolostor építéstörténete. (HÓMÉ 20. 1981. 73-94.) Dobai András: Somogy megye az első katonai felvétel (1782-1785) idején. (LéS 14. 1983. 89-161.; IL 17. 1983. 89-161.) Dobrossy István-Iglói Gyula: Koronauradalmi épületek Miskolcon a 19. század elején. (HÓMÉ 21. 1982. 137-164.) JDobrossy István-Kárpáti László: A mindszenti templom építéstörténete és műtárgyai (HÓMÉ 20. 1981.121-146.) Erdősi Ferenc: Adatok Tolna megye tömegközlekedési hálózatának kialakulásáról. (TTmT 10. 1983. 275-360.) Erdősi Ferenc: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a 19-20. században. B) A vasúthálózat kialakulása. 4. rész. (LéS 14. 1983. 215-251.)