Levéltári Közlemények, 55. (1984)

Levéltári Közlemények, 55. (1984) 2. - KRÓNIKA - Solymosi László: Észrevételek a Ciszterci Rend magyarországi történetének repertóriumáról / 237–251. o.

KRÓNIKA ÉSZREVÉTELEK A CISZTERCI REND MAGYARORSZÁGI TÖRTÉNETÉNEK REPERTÓRIUMÁRÓL A Ciszterci Rend 1961-ben indított rangos sorozatában a korábbi kötetektől tematikájában, műfajában és nyelvében egyaránt eltérő munka jelent meg, a Ciszterci Rend magyarországi történetének latin nyelvű repertóriuma: FERENC L. HERVAY: REPERTÓRIUM HISTORICUM ORDINIS CISTERCIENSIS IN HUNGÁRIA. (Roma, 1984.) A hosszabb szünet után folytatódó Bibliotheca Cisterciensis sorozat

1 hetedik kötete műfaját tekintve kutatási kézikönyv, témája a Ciszterci Rend magyarországi történetét öleli fel XII. századi meghonosodásától 1950-ben bekövetkezett feloszlatásáig. Szerzője áttekinti a Horvátország nélküli egykori Magyarország ciszterci létesítményeinek és vonatkozásainak nyolszázéves múltját, főként a XII—XVI. századi történetének forrásait és irodalmát. A monostorokban sokkal gazdagabb francia és német területen a pusztítások ellenére is tetemes forrásanyag hasonló számbavétele teljesíthetetlen feladat. Ugyanez Magyarországon a ciszterci intézmények kis száma és viszonylagos forrásszegénysége folytán több évtizedes áldozatos munkával valamiképpen megvalósulhatott. Cluny pompájával, gazdagságával, hatalmával, a bencés monostorok: „a fekete szerzetesek" hanyatló fegyelmével szemben fellépő szerzetesi reformmozgalom a XI. század végén új szerzetesrend kialakulásához vezetett. A normann származású Róbert, molesme-i bencés apát 1098-ban társaival a Saőne völgyének Dijontól délre eső lakatlan erdőségében telepedett le és új monostort alapított. Cfteaux (latinul Cistercium) hamarosan a róla elnevezett rend anyamonostora lett. A XII. század elején négy rajt bocsátott ki, s ezzel létrehozta az első négy apátságot. La Ferté, Pontigny, Clairvaux és Morimond monostorai maguk is újabb apátságokat alapítottak, ezek pedig még újabbakat. A monostorok templomait a Cfteaux alapítóit adó molesme-i egyház mintájára Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.

2 Morimond és különösen Clairvaux, melynek első apátja Szent Bernát, a rend kiemelkedő egyénisége volt, jeleskedett a rend elterjesztésében. A ciszterciek a magányt keresték. A világ zajától távol, lakatlan erdőségekben építették fel monostoraikat, ahol Szent Benedek Regulája szerint közösségben, szegénységben éltek. Egyszerűségre törekedtek ruházkodásban és építészetben egyaránt. Fehérítetlen, festetlen, természetes színű szürkésfehér gyapjúruhát hordtak. A fekete ruhát viselő bencésekkel, a fekete szerzetesekkel (monachi nigri) szemben ezért nevezték őket fehér vagy szürke szerzeteseknek {monachi albi, 1 A sorozat korábbi kötetei: 1. Abbé J. Marilier: Chartes et documents concernant Tabbaye de Cfteaux. 1098-1182. Roma, 1961., 2. Bernard Lucet: La codification cistercienne de 1202 et son évolution ultérieure. Roma, 1964., 3. Polycarpe Zakar: Histoire de la stricte observance de l'ordre cistercien depuis sesdébuts jusque'au généralat du cardinal de Richelieu (1606-1635). Roma, 1966., 4. Constitutiones et acta capitulorum strictioris observantiae ordinis Cisterciensis (1624-1687). Editionem curavit Julius Donatus Leloczky. Roma, 1967., 5.Nivard

Konrad: Die Entstehung der österreichisch-ungarischen Zisterzienserkongregation (1849—1869). Roma, 1967., 6.Studi su S. Bernardo di Chiaravalle nell'ottavo centenario della canonizzazione. Convegno internazionale certosa di Firenze: (6-9 November 1974). Roma, 1975. V.-Af. Canivez: Statuta capitulorum generalium Ordinis Cisterciensis... I. Louvain, 1933. 17. 9 Levéltári Közlemények 1984/2