Levéltári Közlemények, 55. (1984)

Levéltári Közlemények, 55. (1984) 2. - IRODALOM - Gyalay Mihály: Jogtörténeti tanulmányok V. kötet. Szerk.: Csizmadia Andor. Bp., 1983 / 229–234. o.

Irodalom 233 Kitűnő hazai jogtörténészeink munkáinak részletesebb ismertetése után historikusi kötelesség - immár negyed évszázad távlatából - visszatekinteni e nagyszabású, és a maga nemében egyedülálló, nemzetközi kezdeményezéseket is inspiráló Jogtörténeti Tanulmányok tudományos érdemű vállalkozására. Az első kötet nyomán, amely a mostanihoz hasonlóan kizárólag magyar szerzők munkáit közölte, már a másodikban tekintélyes cseh, lengyel, német, osztrák és szlovák gárda mutatkoA Jogtörténeti TanulmányokI-V. köteteinek együttes jellemző adatai A szerzők Tanulmányainak Állampolgársága Száma száma terjedelme lapokban cseh** 2 2 17 lengyel 2 2 19 magyar 67* 82 1498 német*** 1 1 10 osztrák 3 3 36 szlovák** 3 3 35 összesen 78 93 1615 *A legtöbb tanulmányt Csizmadia Andor, Kovács Kálmán, Pecze Ferenc, Ruszoly József, Tóth Árpád publikálták. **Csehszlovák, ***NDK -állampolgárok zott be. A nemzetközi összefogás kezdeményezői között egyaránt ott találjuk a hazai Pecze Ferenc mellett az időközben elvesztett kitűnő barátunkat, Leonard Bianchit, majd közvetlenül ezután a lengyel Zdzislaw Kaczmarczykot is. Ekkor, a korábbi témákhoz kapcsolódva vagy önállóan, polgári jogi, büntetőjogi, római jogi témák is helyet kaptak, az államszövetség országok közötti és az alkotmányjog egyes országokon belüli viszonylataiban (államforma, államszerkezet, kodifikáció, párttörekvések, önkormányzatok, szabadságjogok stb.) jelentkező kérdéseket érintették, valamint az etnikai mutatókban bővelkedő közép-európai térség államkapcsolatait befolyásoló eszmék és jogintézmények szerepét vizsgálták. A dualista jogfejlődés tapasztalatainak és súlyos örökségének témái a jogtörténetírás számára megkerülhetetlenné lettek. A marxizmus klasszikusai a történetileg itt kialakult feszültségek államjogi megoldásának módozatait ismételten kutatták. 1914 elején Lenin a német-magyar-szláv trializmus megteremtésének lehetőségeit mérlegelte. A Jogtörténeti Tanulmányok harmadik kötetének írásai a aj Magyar Tanácsköztársaság, b) Felszabadulási tanulmányok és c) egyéb jogtörténeti munkák témaköreihez kapcsolódtak. E tanulmányokat hazai, csehszlovák és jugoszláv jogtörténeti szemle követte. A negyedik kötetben külföldi szerzők ismét szerepelnek. A magyar jogtörténészek munkásságát szocialista korunk e negyed évszázadában az egymás megbecsülésének és kölcsönös segítésének humanista harmóniája jellemzi. A Jogtörténeti Tanulmányok munkatársi gárdája e szellemben zárkózott fel a nemzetközi konferenciák élvonalába is. Párhuzamosan magyar földön számos nemzetközi jogtörténeti konferenciát rendeztek. Az előadások