Levéltári Közlemények, 55. (1984)

Levéltári Közlemények, 55. (1984) 2. - Vörös Antal: A magyarországi bányaigazgatás szervezete, 1867–1945 / 141–225. o.

220 Vörös Antal Az állami vas-, acél- és gépgyárak általános közgazdasági és szociálpolitikai irányítása a kereskedelmi miniszter feladata volt, akinek döntésére a rendelet a következő ügyeket tartotta fenn: 1. Az állami vas-, acél- és gépgyárak szervezetének a módosítása. 2. A részletes költségvetés és a legfőbb állami számvevőszék elő terjesztendő zárszámadások jóváhagyása. A költségvetés üzemi és beruházási előirányzataival szemben fellépő túlkiadások engedélyezése. 3. a rendelet 6. §-ában említett kölcsönökön kívül bármely egyéb kölcsön felvétele. 4. A beruházási tartalékalap felhasználásának engedélyezése. 5. A szolgálati-, illetmény-, jutalék-, nyugdíj-, nyugbér- és kegydíjszabályzatok jóváhagyása. 6. A költségvetésbe fel nem vett jutalmak vagy részesedések stb. engedélyezése. 7. A betegség- és balesetbiztosításra, továbbá a jótékonysági intézményekre vonatkozó szabályzatok jóváhagyása. 8. Új üzemi telepek bérbe vagy üzletbe vételének elhatározása. 9. Üzemi telepek bérbe- vagy eladásának, ingatlanok eladásának, elcserélésének, vagy megterhelésének az engedélyezése. 10. Jóváhagyott költségvetési tervek alapján készített beruházási program jóváhagyása és a jóváhagyott programtól eltérő beruházások engedélyezése. 11. A gyártmányok eladásáról szóló olyan ügynökségi szerződések jóváhagyása, melyek öt évnél hosszabb üzleti összeköttetésre vonatkoznak. 12. Ingatlanok vételének jóváhagyása olyan esetek kivételével, melyeknek a halasztás valamely műveleti ágra veszéllyel vagy kárral járna. Ilyen kivételek is csak 800 millió koronáig terjedhetnek. 13. Új gyártási ágak bevezetésének, a meglévők hosszabb ideig tartó szüneteltetésének, vagy terjes beszüntetésének engedélyezése. 14. Előterjesztés a minisztertanács elé a vezérigazgató kinevezéséről, vagy külön szerződéssel történő alkalmazásáról. A vezérigazgató-helyettes kirendelése, a gyárigazgatók kinevezése és a gyárak főnökeinek kirendeléséhez történő előzetes hozzájárulás. Az említettek felmentése, illetve felmentésükhöz az előzetes hozzájárulás. A kereskedelmi miniszternek olyan pénzügyi természetű kérdésekben, melyek az állami vas- és gépgyárak által kezelt államvagyon, vagy az államháztartás szempontjából nagyobb jelentőségűek voltak, a pénzügyminiszterrel egyetértésben kellett döntenie. A vasgyárak igazgatósága a kereskedelmi minisztérium IX. szakosztályaként működött. 1926-ban a kormány különböző gazdasági és politikai megfontolásoktól vezetve az állam részére megvásárolta a recski ércbányát, majd 1931-ben az alföldi olaj- és földgázkutatások fellendítése érdekében Debrecenben bányászati kutató kirendeltséget állított fel. Az utóbbi kezdeményezés a nagyobb arányú kutatások költségeinek fedezéséhez szükséges tőke hiányában a kincstári bányászat jelentőségét alig emelte. A debreceni kirendeltség 1938-ig működött. Az iparügyi minisztériumnak 1935-ben történt felállításakor -, mint már erre az általános bányaigazgatásról szóló fejezetben utaltunk — az állami bányászat és az állami bányászati kutatások irányítását is az iparügyi minisztérium vette át. Az új minisztériu-