Levéltári Közlemények, 55. (1984)

Levéltári Közlemények, 55. (1984) 2. - Vörös Antal: A magyarországi bányaigazgatás szervezete, 1867–1945 / 141–225. o.

208 Vörös Antal kezes olyan kiadásokat illetően, melyek a részletes állami költségvetés megfelelő rovatában nem szerepeltek. Az egyes üzemek kezelését illetően a minisztérium részére tartották fenn az alábbi ügyeket: a) Általános és részletes üzemterv, továbbá a munkabérfízetési rendszernek a megállapítása vagy megváltoztatása, b) Üzemi kísérletek engedélyezése, ha a fedezetükre szükséges összeg esetenként az 1000 forintot meghaladta, c) Üzemi anyagok és szerek vételének engedélyezése, ha azok kerületben' vagy közeli kincstári üzemekben is beszerezhetők. Beszerzési szerződések helybenhagyása, ha azok egy évnél hosszabb időre terjedtek, d) Az üzem működéséhez szükséges leltári tárgyak beszerzése, ha vételáruk egyenként meghaladta az 1000 forintot. Hasonló célból történő föld-vagy ingatlanvásárlások engedélyezése, kivéve, ha a halasztás veszéllyel járt és a szükséges összeg az 1500 forintot nem haladta meg. Állami ingatlanok eladása és elcserélése, e) Hivatali helyiségek bútorozása, irodaszerek beszerzése, ha az összeg 1000 forintnál nagyobb volt. f) Szállítási szerződések jóváhagyása, ha azokat egy évnél hosszabb időre kötötték. Értékesítésnél az alábbi esetekben kellett a minisztérium engedélyét kikérni: a) Mindenféle eladandó termény és gyártmány árának a leszállításához, ha azt a minisztérium már megszabta, kivéve egy-egy gyártmány vagy termény árának igen sürgős esetben és legfeljebb egyszer 10%-kal való leszállítását, de a minisztériumnak utólag erről is jelentést kellett tenni, b) Áruszállítási és terményeladási szerződések kötése, illetőleg erre vonatkozóan kötelező ajánlatok tétele, ha a teljesítés az előirányzati éven túlterjedt, de ezen az időközön belül is, ha az értékesítést a folyó áron alul tervezték, vagy ha az eladandó anyagnak szabott ára nem volt, hanem esetről esetre kellett megállapítani, c) 500 forintnál nagyobb értékű selejtáruk, vagy feleslegessé vált leltári tárgyak eladása nyilvános versenytárgyalás nélkül. A minisztérium döntését kellett kérni építkezéseknél a következő esetekben: aj Bármiféle új épület felállításának az engedélyezése, ideértve az elemi csapások által teljesen tönkrement épületek felépítését is, tekintet nélkül az építési összeg nagyságára, b) Tiszti, altiszti, munkás-, kegyúri, iskolai és bérlakóházak tatarozásának engedélyezése, ha egyes épületeknél a költség a 300 forintot meghaladta, vagy azon alul is, ha az épületek tatarozására a megelőző 5 év alatt legalább annyit fordítottak, mint amennyit az épületet élvező egyén szabályszerű lakáspénze vagy a ház haszonbére kitett, c) Üzemi épületek és építmények tatarozására és berendezésére szükséges költségek engedélyezése, épületenként 400 forinton felül, ide nem értve az üzem rendes működéséhez szükséges utak, csatornák és vasutak üzemképes állapotban tartásához szükséges összegeket. d) Mindenféle építkezés végelszámolásának az engedélyezése, ha a szabályszerű végbírálat során a kivitelre észrevétel történt, vagy ha az építkezésre fordított kiadás a költségvetésben előirányzott összeget 5%-kal meghaladta, továbbá akkor is, ha a túlkiadás 5%-ot nem, de a b) pont alatt említett lakóházaknál 300 forintot, a c) pont alatti üzemi épületeknél pedig 400 forintot tett ki. Bérleti szerződések, követelések, számvevőségi hiánylatok, peregyezségek, fizetési halasztások és hiteladás esetén a minisztérium döntött az alábbi ügyekben: a) Hivatali helyiségek vagy tiszti lakások bérleti szerződéseinek megújítása, vagy új szerződések kötése, ha a bérlet időtartama a hat évet meghaladta, vagy az évenkénti bérösszeg hivatali helyiségeknél évi 1500, tiszti lakásoknál pedig 500 forintnál magasabb volt. b) Olyan földek bérbeadásáról szóló szerződések jóváhagyása, amelyek még bérbe adva nem