Levéltári Közlemények, 55. (1984)

Levéltári Közlemények, 55. (1984) 2. - Vörös Antal: A magyarországi bányaigazgatás szervezete, 1867–1945 / 141–225. o.

VÖRÖS ANTAL A MAGYARORSZÁGI BÁNYAIGAZGATÁS SZERVEZETE 1867-1945* • •••#•. .•'".' •-•••.% Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc bukását követő tizennyolc éves önkényuralmi időszak a magyarországi bányaigazgatás terén rendezetlen viszonyokat hagyott az 1867-es kiegyezés után létrejött önálló magyar államigazgatásra. Az 1848-as polgári átalakulás után a bányaigazgatás szervezetét az 1854. május 23-án kiadott általános osztrák bányatörvény (melyet a továbbiakban A.b.t., végrehajtási utasítását pedig V. sz. rövidítéssel fogunk idézni) szabta meg. A törvény egységes alapokra fektette a magyarországi bányajog rendszerét, s a liberális szellemű anyagi bányajog megalkotásával a bányászatot megszabadította a feudális bilincsektől, a bányaipart kivetkőztette a céhformákból, a törvény végrehajtására, illetve betartásának ellenőrzésére pedig a modern polgári közigazgatás alapelveinek megfelelően hármas fokozatú bányahatósági szervezet felállítását írta elő, ezek jogkörétől elválasztván a bányabíráskodást, egyes cs. és kir. törvényszékeket ruházván fel e feladattal. Elsőfokú bányahatóságok az újonnan szervezett bányakapitányságok lettek (ezek segítségére rendelte a törvény a bányabiztosságokat), másodfokú bányahatóságot szerveztek minden koronatartományban, a harmadfokú vagy legfőbb bányahatóság tisztét pedig a cs. kir. Kereskedelmi Minisztérium töltötte be. Bár a pátens formájában kiadott törvényt az ország közvéleménye az általános politikai viszonyok és formai szempontok miatt ellenszenvvel fogadta, mégis egy évtized elteltével tárgyilagos bírálói elismerték, hogy a magyarországi bányászatra „jótékony" hatással volt, e tekintetben is kiemelve a kőszénnek a fenntartott vagy szabad ásványok közé történt sorolását, illetve ennek következtében a szénbányászat terén megindult fejlődést. Az 1861-ben összehívott országbírói értekezlet, melynek célja az volt, hogy „a hazai törvények a közhitel megrendítése, a magánjogviszonyok sérelme és a törvénykezés fennakadása nélkül ismét életbe léphessenek és egyúttal a kor igényeinek, s az átalakult viszonyok szükségeinek megfeleljenek", az általános osztrák bányatörvény anyagi részét a szénre vonatkozó módosítással érvényben hagyta, alaki részét azonban jelentős mértékben megváltoztatta, s ezzel akaratlanul is zűrzavar előidézője lett. A bányaigazgatás terén az országbírói értekezlet nemcsak meghagyta a bányakapitányságokat, hanem bírói hatáskörrel is felruházta, s mint első folyamodású ítélőszéket, az illető felső törvényszékeknek és a magyar igazságügyi kormányhatóságnak rendelte alá. Az osztrák bányatörvénynek e módosításával az országbírói értekezlet egy konzer*A tanulmányt közlésre a lektor - Vörös Károly - készítette elő. (Szerk.) 3 Levéltári Közlemények 1984/2