Levéltári Közlemények, 54. (1983)

Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Ember Győző: Magyarország közigazgatása, 1711–1765 / 3–100. o.

76 Ember Győző Az országos főbiztosságnak kellett ügyelnie arra, hogy az adót mindenütt időben és rendben befizessék. Ha valahol az adó nem folyt be, oda - miként Magyarországon is történt - katonaságot rendeltek, hogy behajtsa, ha másként nem ment, természetben élje fel a hátralékot. A katonaság kirendeléséről az országos főbiztosság a hadbiztossággal együttműködve gondoskodott. Az adóigazgatás mellett az országos főbiztosság gondoskodott a katonaság elszállásolásáról és ellátásáról, ami a magyarországi országos biztosságnak is főfeladata volt. Ennek mikéntjéről a katonai regulamentumok rendelkeztek. Ebben is szorosan együttműködött a hadbiztossággal. Mindazt, amit az elszállásolt katonaságnak a lakosság természetben adott, Erdélyben is beleszámították a pénzben megállapított hadiadóba. A természetbeni és pénzbeli szolgáltatásokat azután az országos és a hadbiztosság meghatározott időközökben egyeztette, amit Erdélyben is computusnak neveztek. A computusokon az országos biztosi szervezet arra ügyelt, hogy a polgári lakosságot ne érje sérelem, a hadbiztosság pedig a katonaság érdekét védte. A kétféle biztosság közötti szoros együttműködés Erdélyben is megkívánta, hogy a biztosi kerületeket párhuzamosan szervezzék meg, és a kerületi biztosságok székhelye azonos helyen legyen. Erdélyt 4 biztosi kerületre (districtus) osztották, ezek székhelye Sieben, Brassó, Kolozsvár és Déva volt. Az országos biztosság kerületeinek az élén országos segédbiztosok (adjuncti commissarii provinciales) állottak, akik az országos főbiztosságnak és azon keresztül a guberniumnak voltak alárendelve. A postaigazgatóság A postaigazgatás Erdélyben a magyarországihoz volt hasonló, ami azt jelentette, hogy a birodalmi központi igazgatásnak a szervezetébe illeszkedett. Az erdélyi kormányhatóságoknak a postaüggyel kapcsolatban az volt a feladatuk, hogy az utak használhatóságáról és a járatok biztonságáról gondoskodjanak. Országos szinten ez a feladat a guberniumra hárult. A postaigazgatás központi szerve Erdélyben a postaigazgatóság (postae praefectoratus officium) volt, amelynek élén az erdélyi császári postaigazgató (postarum caesarearum in Transsilvania praefectus) állott, székhelye Szebenben volt. A helyi postaállomások neki voltak alárendelve. Időszakunkban 4 postaútja volt Erdélynek. Az egyik Brassóból Szebenen át Sebesig vezetett. Brassóból keletre nem vitt tovább postaút. A második Sebesből Szászvároson és Déván át Dobráig ment. A harmadik Sebesből Kolozsváron és Zilahon át Magyarország felé Kémerig tartott. Végül a negyedik Kolozsvárt Marosvásárhellyel kötötte össze. A kincstartóság A kincstári, azaz a fejedelmi javak és jövedelmek igazgatásának országos hatósága Erdélyben a nemzeti fejedelmek idejében a kincstartó (thesaurarius) volt. ő maradt a Habsburg uralom alá került Erdélyben is, azzal az eltéréssel, hogy tagja lett a gubemium tanácsának, s vele együtt a kincstári igazgatás is a guberniumnak lett