Levéltári Közlemények, 54. (1983)
Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Kállay István: A nemesi közbirtokosság / 101–147. o.
104 Kállay István Megtalálható az 1715: LXIX. íc-ben egy nagyon lényeges megkülönböztetés is a közbirtokosok egyéni vagyona és az együttes vagyon, ill. haszonvételek között. Természetesnek fogadták el, hogy minden dolog az urának gyümölcsözzék (Secundum naturam est, ut omnis res Domino suo fructificet). Huszty 19 három féle közbirtokossági jószágot különböztet meg: 1. felosztható (divisionem ordinarie subeant) a curiákhoz vagy jobbágyi sessiókhoz tartozó corporalis javak: szántók, rétek, 2. fel nem osztható (dividi non possunt) nem corporalis jogok: haszonvételek (kocsmák, mészárszékek stb.), 3. nem szokásos a felosztásuk (non solent dividi) bizonyos corporalis jogoknak. Ilyen az erdő, legelő, halászat, vadászat stb. Ezt a birtokosok közösen használják, hasznát közösen élvezik. Vagyis mindenikük szabadon halászott, vadászott, legeltetett, makkoltatott stb. De pl. ez utóbbi bérlete már közös, a készpénz jövedelmet felosztották. Kelemen beszél a közös haszonvételekről, amelyeket a közbirtokosok közösen birtokolnak (in communione possident) úgy, hogy az egyesekhez más rész tartozik. Lehetnek viszont a közbirtokosok között, akik kiváltság vagy más törvényes címen privative bírnak egyes jogokat, mint pl. vámot, kompot, mészárszéket stb. Kelemen szerint sem oszthatók fel (indiviso relinquuntur) a malmok, kocsmák, vendégfogadók, sörfőzőházak, legelők stb. Pontosítja az arányosság (proportio) fogalmát, amely a közös haszonvételek hasznából a beltelkek arányában való részesedés pontos meghatározását jelenti. (Normám rite elaboratam, qua emolumente beneficiorum communium, singulis legitimis Compossessoribus, pro ratione fundi intravillani per eos possessi, determinantur et assignantur). Kelemen értelmezése szerint a haszon (emolumentum) egyrészt a használatot (usus = exercitium alicujus commoditatis) és a jövedelmet (proventus = lucrum, accessio) jelenti. 20 Georch a „közös jövedelmek" (communes proventus) címszó alatt megemlíti, hogy vannak obiectumok, amelyeket nem lehet felosztani. Ilyenek a kocsmáitatás, mészárszék, vásár, piac, vám, rév, malom, vadászat, halászat, legeltetés, erdő stb. ő is hangsúlyozza az arányosság jelentőségét. (Indivisa manent et compossessores juxta proportionem ex illis participant.) 21 Itt jegyzem meg, hogy az agrárjog kiváló kortárs szakértője, Carolus Pfahler — érthetetlen módon — a tulajdonjogról szóló fejezetében nemcsak a közbirtokosságot, de a közös tulajdont sem említi. 22 \ l9 Huszty Stephanus: Jurisprudentia practica. Eger, 1758. Liber II. Tit. LXVI. 1. és 7. § 271-272. p. Nagyon lényeges különbség, hogy a közbirtokosok tulajdonába került (vagyis felosztott) javakat - a hitelezők keresetére - külön bírói zár alá lehetett venni. Ilyen esetben a helytartótanács ugyanolyan körlevelet adott ki a zár alá vételről és a hitelezők egybegyűlésére rendelt terminusról, mint egyéb nemesi javak esetében. Székesfehérvár város levéltára. Tanácsülési jkv. 1828. ápr. 14. No 578. 1830. szept. 3. No 1466. 20 Kelemen Emericus: Institutiones juris Hungarici privati. Buda, 1818. Liber II. Caput XVIII. 233. § 432-435. p. 2 ' Georch: i. m. Liber II. 440. §. 346. p. 21 Carolus Pfahler: Jus Georgicum. Keszthely, 1820. 20. p.
