Levéltári Közlemények, 54. (1983)
Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Ember Győző: Magyarország közigazgatása, 1711–1765 / 3–100. o.
50 Ember Győző Mindkét - katonai és polgári — biztosi szervezet állandó kapcsolatban állott egyrészt az alsóbb szintű katonai szervek — ezredek, várőrségek 8 stb. — parancsnokságaival, másrészt a polgári kormányzat területi és helyi szerveivel, a megyékkel, külön adózó kerületekkel, városokkal stb. 9 A nemesi testőrség Nem tartozott ugyan sem a reguláris katonai alakulatok közé, sem a magyarországi főhadparancsnokság hatósága alá, hiszen nem is az országban, hanem a Habsburg birodalom fővárosában, Bécsben állomásozott, mégis a katonai kormányzattal kapcsolatban lehet említeni a nemesi testőrséget (nobilis turma praetoriana). Mária Terézia 1760-ban létesítette ezt a katonai alakulatot, amelynek az volt a rendeltetése, hogy az uralkodó és az uralkodóház tagjainak nem is annyira védelmét biztosítsa, mint inkább katonai díszkíséretét szolgáltassa. A testőrség tagja csak nemes lehetett, mégpedig nemcsak a szűkebb Magyarország, hanem a horvát—szlavón—dalmát királyság és az erdélyi fejedelemség nemességének a köréből is. Nem alaptalan az a feltevés, hogy a királynőt a nemesi testőrség létesítésével nemcsak az a szándék vezette, hogy a fiatal testőrök bécsi tartózkodásával a Lajtától keletre fekvő országrészek nemességének eljövendő vezetőit műveltebbé tegye, hanem az is, hogy fogékonnyá tegye őket az uralkodói abszolutizmus politikai eszméinek az elfogadására. Tudjuk, hogy az előbbi célt sokkal inkább elérte, mint az utóbbit. A nemesi testőrség Magyarország szempontjából hasznos intézménynek bizonyult. Székháza Bécs egyik legszebb barokk palotája volt, ehhez épültek a testőrök lakószobái. Ezekben a magyar állam tulajdonába került helyiségekben az első világháború után két magyar kulturális intézmény kapott otthont, és csak mély sajnálkozással vehettük tudomásul, hogy a második világháború után szűklátókörű pénzügyi meggondolásból az illetékes magyar hatóságok eladták őket Ausztriának. 1 ° A postahivatalok Említettük már, hogy a magyarországi postahivatali hálózat, amely a XVI. és XVII. században a magyar kamara alá rendelten működött, vagy legalábbis onnan kapta fizetését, időszakunkban az egész Habsburg birodalomra kiterjedő szervezet keretében, a magyarországi kormányzati szervektől függetlenül tevékenykedett. 8 1765-ben 20 helyen volt az országban várőrség, köztük Pesten is az invalidusok házában. 9 A magyarországi főhadparancsnokságra vonatkozó adatokat az 1765. évi nagyszombati kalendáriumból, valamint Böhm Jakab cikkéből vettem: A magyarországi főhadparancsnokság iratai a Hadtörténelmi Levéltárban. Levéltári Szemle. 19. évf. 1969, 3.; benne a korábbi irodalom is, így László József: Az 1740-ben felállított magyarországi főhadparancsnokság. Levéltári Közlemények 1937. 10 A nemesi testőrségre vonatkozó adatok az 1765. évi nagyszombati kalendáriumból valók.
