Levéltári Közlemények, 54. (1983)

Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Ember Győző: Magyarország közigazgatása, 1711–1765 / 3–100. o.

Magyarország közigazgatása 1711-1765 4 7 Már a XVII. század utolsó tizedeiben kialakult az a gyakorlat, hogy a magyar kamara bevételeinek tekintélyes részét udvari kvóta néven befizette az udvari kamarának. A magyar kamara megcsonkított területi illetékességének és hatáskörének volt a következménye, hogy 1717-ben a Magyarországból és Erdélyből származó összes kamarai bevételből, amelynek összege L649.598Ft volt, csak 105.745Ft folyt be a magyar kamarán keresztül, 350.000Ft-ot a szepesi adminisztráció, 380.102Ft-ot az erdélyi királyi pénztár fizetett be, 813.756 Ft pedig a bécsi udvari kamarának közvetlenül alárendelt jövedelmi forrásokból eredt. Az egész Habsburg birodalom kamarai bevétele az 1710-es években 6-8 millió forint körül mozgott. Ennek az összegnek kb. a felét adósságok törlesztésére fordították. 1720 és 1740 között a magyar kamara kiadásai, a bevételekhez hasonlóan, kb. megháromszorozódtak. Néha valamennyivel meghaladták a bevételeket, olykor azonban azok alatt maradtak. A kiadások legnagyobb tételét továbbra is a kormányzat tisztviselőinek a fizetése jelentette. Az 1740. évi 383.790 Ft kiadásból 279.938 Ft-ot fordított erre a célra. Jóval kisebb lett a katonai kiadások összege és aránya: csupán 7.056 Ft. Adósságok kamataira és törlesztésére is viszonylag kevesebbet fizetett a kamara, mint korábban: 14.526 Ft-ot. Nincs tudomásunk róla, hogy ezekben az években udvari kvótát kellett volna a magyar kamarának a pozsonyi bancalis repraesentatio által kezelt jövedelmeiből beszolgáltatni, hiszen a kiadások után esetleg megmaradó összeg úgyis az udvarban működő universalis bancalitas központi pénztárába került. Az 1740-es években, amint láttuk, a magyar kamara bevételei a sójövedelemmel jelentékeny mértékben megnövekedtek. Ez azonban nem azt jelentette, hogy a bevételi többletet az országban költhette el, még abban a formában sem, hogy a kincstári gazdálkodás fejlesztésére fordíthatta volna. Az 1680-as és 1690-es években már alkalmazott udvari kvóta-rendszert 1747-ben újra bevezették. A kvóta azonban jóval nagyobb összegű volt, átlagosan kb. évi 1.500.000Ft-ot jelentett, vagyis szinte teljes egészében elvitte a sójövedelemből származó bevételi többletet. A kvótán kívül még további, bár kisebb, összegeket is kellett a magyar kamarának a bécsi udvari kamara pénztárába befizetnie. A második legnagyobb tételt a kiadások között a kormányzat tisztviselőinek a fizetése jelentette, a harmadikat pedig az adósságok kamatai és törlesztése. A főbb kiadások arányát 1754-ben és 1759-ben az alábbi táblázat tükrözi: 1754 1759 Udvari kvóta 1.485.000 Ft 1.500.000 Ft A kvótán fölül 44.681 Ft 152.500 Ft A titkos kamarai pénztárba 150.000 Ft 150.000 Ft Kormányzati és egyéb célokra 579.167 Ft 685.364 Ft Kölcsönök törlesztése 231.869 Ft 9.053 Ft Kölcsönök kamata 188.356 Ft 179.534 Ft összesen 2.679.073 Ft 2.676.451 Ft