Levéltári Közlemények, 54. (1983)
Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - Varga János: Határozatiak és feliratiak 1861-ben : gróf Károlyi Sándor levelei báró Jósika Miklóshoz / 191–223. o.
210 Varga János • rozni. 5 9 - Ezt lehetett volna is tenni, de Laczi ebben ártott nekünk, mert ő is csak nehezen tudott igy haladni, hát mi nélküle? - A feliratnak pár voks többsége lesz, mert többen nem fognak voksolni. Érezek magam körül, ilyes mód irtam, Trijest ágenseket. 6 ° Más részt ugy halljuk, hogy a bécsi kormány emberek dühösek Deák ellen, igy nem lehet alkudni, mondják - szétoszlatással fenyegetnek mindkét esetben, bár felirat is lenne. 6 ' ez természetes is mindenki előtt, mert igen erős. - Vai Lajcsi 6 a mondja, hogy a felirat után lesz még egy kiengesztelő próba téve Bécs részéről, de ha az sem visz eredményre, szétoszlatunk. Sajnálom, hogy nincsen leveled előttem most hogy irok, különben feleltem volna azon kérdésre is, váljon reményelhető e egy forradalom, mindjárt a másik két pont után, de csak most juta eszembe. Tehát 3-or ha 48 megadatik, nem lehet itt mást, mint guerülai harcot rossz eredménnyel eszközölni de ez nem fog megadatni, és hiszem, hogy bizonyos faja az intelligentiának mindig fog találkozni, ki arra kész lesz. A nép is fog menni tömegesen, ha jól megadóztatják, de különben nem - oly pacificatio, hol az nem történne most rögtön, nem képzelhető, lehetvén itt sikerre számitani mindég, mig a nép materialiter nincsen kielégítve. Erdélyi követek voltak itt, de jegyzőkönyveik nem voltak rendben, és igy megmondottuk nekik, hogy ne is agyak be ezeket a háznak, de szerezzenek ujakat, - mi meg is lesz. Elmentek - de kérdés, váljon vissza fognak e jöhetni, minthogy 1-ör a kormány szigorúan fogja őket akadályoztatni, 2-or ők maguktól nem fognak jönni, ha félniök kellene attól, hogy mint hiszik, nagyobb számú szék és megye ellenük folyamodik (természetesen bujtogatások folytán) a császárhoz irván, hogy intézkedjék, hogy ne történjen meg az unió, hanem hogy ellenben Erdélyben legyen egy külön országgyüllés, mely semmi kötelékben ne álljon a Pestivel. - Ily esetben nem jönnek, különben ha azon Oláh Szász demonstratiot akadályoztatni lehet, elfognak jönni. 6 3 - Országgyüllésen a débat megkezdődött, szép beszédek, lásd a lapokat, öreg Kubinyi Ferenc nagy bolondokat mond csupa jóakaratból.* 4 - Szépen szólott ma Tisza és Bartal. 6 s - Több napi hallgatásom oka betegségem volt. Levert vagyok, nem mert kibékülünk - ez most legalábbis nem lesz, de mert annyi embert látok, ki töri a fejét azon, hogy hogyan engedjen a 48-on." BJl.t.No.16. s 9 Álcázni 60 Arra céloz, hogy a kiegyezést kívánó erők több határozat-párti képviselőt megkörnyékeztek: ne vegyen részt a felirat vagy határozat kérdésében történő szavazáson. 6 * Mégha a képviselőházban a. felirat nyerne is többséget. 6 2 Gróf Vay Lajos, Borsod megye főispánja 63 A bécsi kormányzat Magyarország és Erdély 1848-ban törvénybe iktatott unióját semmisnek tekintette, így az erdélyi törvényhatóságok nem is kaptak meghívót a budapesti országgyűlésre. Az 1860 végén erdélyi kancellárrá kinevezett Kemény Ferenc báró által 1861. február 11-ére hirdetett gyulafehérvári értekezleten, amelyre 24 magyar, 8 román és 8 szász személy kapott meghívót, a románok külön erdélyi országgyűlés egybehívását, a magyarok Erdély képviselőinek a budapesti országgyűlésre történő meghívását követelték, de egyik fél kívánsága sem teljesült, fgy került sor néhány erdélyi törvényhatóságban arra, hogy a megyebizottmány önkényesen követeket választott a magyar országgyűlésre. Ez utóbbiról beszél itt Károlyi. - Egyébként a levele keletkezését megelőző napon - május 15-én - folyt le az erdélyi románok balázsfalvi tanácskozása, amely határozatilag kérte többek közt egy román nemzeti kongresszus egybehívását. 64 A 65 éves Kubinyi Ferenc, aki t848-49-ben a nemzetgyűlés képviselőjeként előbb radikálisnak számított, majd a békepártiakkal tartott, ugyancsak képviselőként 1861. május 16-án, a Ferenc József trónigénye körül zajló vitában többek között olyanokat mondott a Házban, hogy ő törvényes királynak csupán az internált V. Ferdinándot ismeri el, és csakis hozzá lehetne feliratot intézni. 65 Bartal György 1849-ben békepárti, 1861-ben felirat-párti képviselő, aki komoly munkát fejtett ki a feliratiak szervezésében, illetőleg a felirat mellett folytatott agitáció során.
