Levéltári Közlemények, 54. (1983)

Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - Varga János: Határozatiak és feliratiak 1861-ben : gróf Károlyi Sándor levelei báró Jósika Miklóshoz / 191–223. o.

206 Varga János annak tanúságát láthatja kiki emancipatio kimondásából is, de hogy nem kell a magyar országi zsidók egy részét öszvehasonlitani másokkal, kik már felértek a kultúra egy bizonyos fokára. - Nem fognánk mi félni, ha csupa magyar és a magyar vidékekben lakó zsidókkal lenne dolgunk, ilyes zsidók becsületes (relatif) kereset módokkal élnek, de ha földbirtokjuk nincsen is, nem veszélyesek a népre, mely gazdag és szerencsés a zsidók daczára, nem félnénk a nagy és kis kereskedőktől, de félnünk kell a felső magyarországi zsidók nem magyar szellemétől, mely őket nem a rendes kereskedésre, hanem az uzsorára szorítja; de még ez nem volna veszélyes szerintünk, ha oly néppel, mint az alföldi, vagy pestvidéki, vagy dunántúli, volna azon zsidóknak dolguk; de ott, hol léteznek, éppen azon nép lakik, ki fejlésre igen hátra áll; ezt megóvni kötelesség. De láthatja mindenki, hogy az ide való hangulat nem légből koholt adatokon alapul, abbul is, hogy mi akarván a földvételnek egy mininumát áltáljában, és egy másik minimumot a bevándorlókra kimondani, ezt csak azért nem fogjuk ugy mondani, hogy csak nemesi birtokot és nagyobb parasztbirtokot szabad venni bejövöknek, mert ez törvény előtt már nem létező distinctio, és igy hát számhoz kelletik folyamodni. De maga a holdszám is csak ezen distinctio alapján fog meghatározódni, meglévén győződve mind, hogy a zsidók az intelligens osztályoknak nem lehetnek kárára, és ennélfogva ezekért nem is, hanem a nem intelligensebb birtokos lakók kedvéért történik, anyt fent említek. - Tudom jól, hogy nehéz lesz neked e részben hitelt adni szavaidnak, mert egy tuczatja a czikkeknek áll ellened, de mégis tenni szükséges leend ezt, mert a mondottak mi részünkről megfogván minden bizonnyal történni, szükség leend azok ellen, kik megfognak támadni, hogy védőként állj meg. - Egyébként mindezen kérdések csak határozatilag fogván kimondatni, okvetlen fel kell tennünk, hogy nem lesznek vita tárgyai, és hogy enélfogva nem lesz belőlük nagy dolog. - Elmondom ezeket, hogy tudva legyenek azon esetben, ha netalán véletlenből szükséged volna reájuk, valamely véletlen támadás folytán. - Innen tehát nem hihető, hogy ok fog adatni ily polémiára, - ez csak akkor lesz szeriozus vita tárgya, mikor e felől törvényt fogunk alkotni, ez pedig hihető nem egyhamar leend. A mondottakon kívül még meggyőzendők volnának a zsidók azért is, hogy mi most nem alkothatván törvényt, nem is fogunk másképpen megemlékezni rólluk, mint a határozatban. - Továbbá bizonyítható irányukban méltányosságunk azon tényből, hogy a 48-iki törvények ellenére és daczára - sok megye bevette őket a megyei bizottmányokban, de mi több, sok helyeken mint választók Írattak össze, és vettek részt az országgyüllési képviselők megválasztásánál. így p.o. Bihar vármegye." B.71.t. No. 13. 15. Fest, 1861. május 9. „A csapás súlya nagy, mely ért, erőltetve irom e sorokat, melyeket a tegnapiak bővítése végett mondok.

4 s - Teleky Laczi, mindinkább hisszük, maga magát lőtte agyon. - Azóta, hogy itt volt, látszott rajta a csüggedés, valamint a fájdalom, ő más ember volt itten, mint künn; nem tudott reá ismerni senki, mert mogorvasága, valamint búbánatos érzete megváltoztaták volt őtet. - Minek tulajdonítsuk tehát halálát, kérded. Erre feleletem rövid, de szomorú. - Tekintsed ugy a magyar népet, mint [egy - a bizalmat a maga erejében méltóan éreztető népet.], olyat, mely nem képes tulajdon lábain járni, mert régi bilincsek elzsibbaszták azokat, valamint szivéből kihalt a bátorság, - nem vagyunk mi magunktól másra képesek, mint passivitásra. — Ti, kik künn lakva nem láttátok e népet rég, már nem tudjátok felfogni e tényt s valóságát, s kishitüeknek hiszitek az ily hirek terjesztőit, holott ajkaik valót és csak tényt mondának. - Ez az, mi bennünket kétkedőkké tesz, midőn ti számítani akartok erélyre, ez az, mi oda visz, hogy higgyünk, hogy nagyobb és magunkon kivül fekvő erő nélkül, soha semmire sem fogunk menni. - Ezen valóság az, mely Laczit a végsŐségre vitte, ahová jutott. Látta ő ezt gyorsan és csüggedett. Látta, hogy szerencse leend a nemzetre nézve, hogy ha 48-ot 4S

A „tegnapiak" kitétel bizonyossá teszi, hogy Károlyi 1861.május 8-án, azaz Teleki öngyilkossága napján is írt Jósikának, ez pedig arról tanúskodik, hogy vagy nem minden fogalmazványa maradt meg, vagy nem minden leveléről készített előzetesen fogalmazványt.