Levéltári Közlemények, 54. (1983)
Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Draskóczy István: Kapy András : egy budai polgár pályája a XV. század elején / 149–189. o.
178 Draskóczy István gyet az elhunyt férj rokonai házasították ki. Ezt a frigyet ezért nem a Pakoniakra, hanem a Kapyakra tartjuk jellemzőnek, s mögötte András gyermekeinek az érvényesülési törekvéseit sejtjük. Az asszony második férje Tarkői Henrik fia László volt. Anna 1433-ban ismét özvegységre jutott. Utoljára 1439-ben említették. 114 A szakirodalom szerint Kapy Andrásnak volt még egy leánya, Katalin, akinek a férje szintén ebből a családból származott. Az előbb említett László öccse, János volt. 11 s Mindkét családot (Tarkői és Sóvári Soós) a környék tekintélyes birtokos családjai között tartották számon, akiknek kiterjedt rokonságuk volt az országnak ezen a tájékán. Mind a Tarkoieknek, mind a Sóváriaknak körülbelül akkora vagyona volt, mint a Kapy fivéreknek, és birtokaik rendjére ugyanúgy megerősített váraikból felügyeltek, mint Kapy András. Mind a két családban akadt olyan személy is, aki papi pályára lépett. Ők az egyházi középrétegbe tartoztak. Soós Miklós közeli rokona, László előbb esztergomi kanonok volt, majd pozsonyi prépost lett. Tarkői Kelemen gyermeke, Pál esztergomi kanonokként honti, később sásvári főesperes lett. Pályáját szenttamási prépostként fejezte be Esztergomban. 116 A rokonság szálai elsősorban a vidék hozzájuk hasonló életszínvonalú és vagyonú nemeseihez kötötték őket, de ezek az összeköttetések még messzebbre is elvezethettek, az ország életében vezető szerepet betöltő bárókhoz. Soós Miklós édesanyja Pásztói Katalin volt. Kapy Anna második férjének, Tarkői Henriknek az első felesége, Zsófia a Heves megyében jelentős birtokokkal rendelkező Domoszlói család sarja volt. Zsófia testvére, Apollónia Rozgonyi János kincstartóhoz (később tárnokmester) ment férjhez. Tarkői László testvérét a Domoszlóiakkal közös eredetű Kompolti István vette nőül, míg László leánya Báthori Istvánnal lépett frigyre. Tarkőiek közeli rokona volt Berzeviczy Péter tárnokmester is. 117 Egyik család sem tartozott az arisztokráciához. Társadalmi helyüket a megyei horizonton túlnéző jómódú középbirtokos nemesség és a bárói réteg között jelölhetjük ki. Volt, aki közülük egyházi pályán — a középréteg csúcsaira is feljutva — kereste boldogulását. Volt, aki főúri familiárisként kezdte a pályáját. Sokan kerültek a királyi udvarba, s a bárók gyermekei mellett udvari ifjúként próbálták felhívni magukra a figyelmet. Ugyanakkor lehetőségeik, a bárókhoz fűződő rokoni szálak révén egy-egy erre rátermett családtag a főurak közé emelkedhetett. így a Kapyak számára az ismertetett házasságok örvendetes családi eseménynél többet jelentettek. A Sóvári Soósok és a Tarkőiek révén nemcsak Északkelet-Magyarország számos tekintélyes családjával kerültek rokonságba, hanem rajtuk keresztül több báró jóindulatát is elnyerhették. Ezek a kapcsolatok biztosították őket arról, hogy a vidék jómódú nemessége befogadta őket. Kapy András munkája, aminek a gyümölcseként 114 D1. 64280., Dl. 68980., Dl. 64344. 1 ' 5 Tarkői János feleségére, Kapy Katalinra: Nagy Iván VI. 77.; Fügedi EriK: i. m. 157. 1 Ié Sóvári László a Miklóssal közelebbi rokonságban álló Simon testvére volt. 1401-től még a titeli prépostság javadalmát élvezte {Kollányi Ferenc: Esztergomi kanonokok. 1100-1900. Esztergom, 1900. 81.); Tarkői Pálra: ZSO. II. 801. sz., 1025. sz., 5365. sz., 6929. sz.; Kollányi: i. m. 82., 84., 91. Áz egyházi középrétegre: Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 1971. 59. skk. 117 Sóváriakra: vö. 111. sz. jegyzet; Tarkőiekre még: Dl. 64136.; Keresztes Kálmán: A Rozgonyiak. Turul. 1926. 22-23" Bártfai Szabó László: Proscriptio I. Mátyás korából. Turul. 1905. 68.; Berzeviczy Edmund: A Tarkőiek hatalmi törekvései Sárosban a XIV., XV. és XVI. század folyamán. Sz. 1894. passim.
