Levéltári Közlemények, 54. (1983)
Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Draskóczy István: Kapy András : egy budai polgár pályája a XV. század elején / 149–189. o.
Kapy András:Egy budai polgár pályája a XV. század elején 173 volt. Tulajdonosa a szárazvám mellett a Tiszán szedett vám jövedelmét is élvezte. A városhoz az Iván nevű falun kívül 11 puszta tartozott. Úgy látszik, hogy az előre eltervezett üzletet (Egregy és Poroszló cseréje) nem lehetett nyélbe ütni, mert a váruradalom 1409-ig Kapy vagyonának képezte részét. Ugyanakkor a Neszmélyieknek Poroszlón még volt birtokrészük. Kapy nem könnyen mondott le az értékes mezővárosról. 1407. június 20-án 100 forintnyi kölcsönével lekötelezettjévé tette Hanchko fia Jánost. Ez az utóbbi nemes András deák jobbágyai felett hatalmaskodott, és 16 forint kárt okozott nekik. Az 1408. január 18-án kiadott kötelezvényében vállalta, hogy az összeget hamarosan megtéríti. Ezt azonban nem gondolhatta komolyan, mert néhány hónap múlva, 1408. április 26-án Szécsényi Frank országbíró fej- és jószágvesztésre ítélte a bűnöst, és birtokai kétharmadát saját maga, egyharmadát pedig Kapy számára foglaltatta le. Az ítélet meglepően gyorsan született a többi megyei birtokossal is hatalmaskodás miatt perben álló Neszmélyi János ellen. Az országbírói döntés kedvező volt András mester számára, de kevés volt ahhoz, hogy a mezővárosban szilárdan megvesse a lábát. Fia, János a település miatt nemcsak a Neszmélyiekkel (illetve jogutódaikkal), hanem az uralkodóval is szembe került. 81 Egregy nem sokáig maradt Kapy András tulajdonában. 1409-ben Zsigmond az uradalmat és Tétényt a magtalanul elhalt Kókai János azon Pest, Heves és Nógrád megyei javaiért cserélte el, amelyeket 1406-ban eredetileg a királyi kápolnához csatolt. Új szerzeménye kilenc faluból, két prediumból, és egy birtokrészből (Kozár, Nógrád megye) állt, amelyhez várépítésre alkalmas hely csatlakozott (Fejérkő). Az uralkodó megígérte, hogy ha ezeket a jószágokat egy éven belül venné vissza, akkor más, velük egyenlő értékű birtokokkal kárpótolja hívét. 88 Valóban, még egy év sem telt el, és a budai polgár egy új uradalomról szóló adománylevelet vehetett át. Az előző évben megkapott javakért a Sáros megyei Kapit s tartozékait adományozta neki a fejedelem. Az oklevelet 1410. március 2-án állították ki. 89 A falut Lajos király a hozzátartozó várhellyel és településekkel együtt 1347-ben adta nevelőjének, Poháros Péternek. Az uradalom az unoka, Poháros Oszvald halála után szállt vissza a koronára, s ezután ajándékozta Zsigmond hívének, Kaproncai Andrásnak. 90 A királyi kegy ebben az évben elhalmozta a kamara-haszna ispáni tisztséget betöltő budai polgárt. 91 Az uradalomhoz a Magloch hegyen levő romos váron és az alatta elterülő mezővároson kívül (Kapi), kilenc lakott és három lakatlan település tartozott, tehát a csere első látásra egyenlő jószágok között jött létre. A Sáros megyei birtoktest értékét a Kókai jószágokhoz képest a mezőváros léte növelte meg. Kapy (akit az oklevelek alapján most már nyugodtan mi is így nevezhetünk) törekvései azonban nem álltak még ennek a komplexumnak a megszerzésénél. Az alkalom — B7 D1. 64125., Dl. 64126., Dl. 64127., Dl. 64128., Dl. 64129.; ZSO. II. 5901. sz., 6064. sz., 6771. sz.; a perre: Károlyi II. 65-, 85., 111., 117.; Dl. 64225. A zálogosrészt 1429-ben Zsigmond kiváltatta (Dl. 9060.). Poroszlóra: Csánki I. 83. Dl. 96910. Dl. 96957. 88 Dl. 64131.; Bártfai 505. sz. 89 D1. 64132.; ZSO. II. 7389. sz. "Dl. 64029., Dl. 64030., Dl. 64046., Dl. 64050., Dl. 64054., Dl. 64132. "Lásd az adományokat! 1411. január 25-én az uralkodó megtiltotta, hogy Kapy jobbágyait azzal, hogy a királyi dénárokat kevesebbnek számítják, elcsábítsák birtokairól (Dl. 64150.).
