Levéltári Közlemények, 54. (1983)
Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Kállay István: A nemesi közbirtokosság / 101–147. o.
A nemesi közbirtokosság 135 fogadta el. E helyett a közuradalom 100 véka árpát (175 Ft) adott neki. Az 1843 júniusi úriszéken 16 személy napidíjáról és ellátásáról kellett gondoskodni. Az 1844 júliusi úriszék ellátási költségei között található az a 7 Ft 12 kr, amit a szakács kapott a „cukrászművekért". 139 Az úriszék jegyzőkönyvét a köz- vagy a kisgyűlésnek mutatták be, utána helyezték levéltárba. Ha az ügyet feljebb vitték, az uradalmi gyűlés határozott a további taktika felől. 1845-ben pl. az abonyi közuradalom Ürményi József és Andrássy József közbirtokostársakat kereste meg, hogy „a helytartótanácsnál az abonyi rendezési pert előmozdítani szíveskedjenek". Gyakran utasította az ülés az uradalmi ügyészt, hogy a vármegyei törvényszék előtt folyó úrbéri perekben az illetékes táblabírákat keresse meg. Előfordult, hogy információs anyagot nyomtattak peren kívül a táblabírák részére. 140 2. Magisztratuális ügyek Az úrbéri ügyek nagyobb részét nem az úriszék, hanem a közbirtokossági köz- vagy kisgyűlés intézte. Ezek közül legfontosabbak az általános szabályozással, urbáriumokkal, elkülönítéssel, tagosítással kapcsolatosak. A Trencsén megyei szullyói (úriszéknek nevezett) közgyűlés 1803 márciusi ülésén szabályozta pl. az erdőket és a regálékat. Az abonyi 1822 áprilisi kisgyűlés titulo recognitionis dominii fizettette meg egyes vonakodó jobbágyok cenzusát. Az ezt követő Szent György napi generális gyűlés a jobbágyok urbáriális competentiájának kiadásáról határozott. A következő évi közuradalmi ülés a tószegiek urbáriumát rendezte. Az 1836 áprilisi naggyűlés az elkülönítés békés úton való végrehajtását szorgalmazta. 141 Hasonló súllyal jelentkeztek a földfoglalási ügyek. Ilyen volt pl. az 1822 áprilisi abonyi kisgyűlés napirendjén. Az elfoglalt földek visszaadását határoztak el, illetve kötelezték az elfoglalt föld utáni királyi dézsma megfizetését. A kisgyűlés az igazgatóból, két közbirtokos földesúrból és a kasznárból álló deputatiót küldött ki a foglalások megvizsgálására és rendezésére. Az 1824 Szent György napi generális gyűlés a szolgabírónak jelentette, hogy az inokaiak földet-foglaltak el az uradalomtól. Kérték vizsgálat lefolytatását. Az ülés jegyzőkönyvét — a szolgabíróhoz való továbbítás végett — az alispánnak küldték meg. 1834-ben a paládicsi jegyző földjárandóságát foglalták el a jobbágyok. Az abonyi uradalmi nagygyűlés elrendelte, hogy a mérnök mérje fel, az igazgató pedig vegye vissza tőlük a földet. Az 1836 áprilisi nagygyűlés szerint az elkülönítési ügyekkel meg kell várni az országgyűlés végét, a várható törvények kihirdetését. 142 13 »Uo. 1840. ápr. 24. No. 59.; 1842. febr. 17. No. 24.; 1843. jún. 18. 68.; 1844. júl. 4. No. 87. 140 Uo. 1845. dec. 7. No. 118.; dec. 28. No. 119.; Az úriszéken hozott ítélet végrehajtása nem volt mindig zavartalan; előfordult, hogy egyes compossessorok akadályoztak. Degré Alajos: Úriszéki peres eljárás a Déldunántúlon a XVIII- XIX. században. Levéltári Közlemények 1961. (32). 107-108. p. 14 * OL, P 646. (Szulyovszky^irmiensis.) XVIII. k. No. 59. 1803. mára 30. OL, P 2. (Abonyi közbirtokosság.) 12. tétel 1822. ápr. 24. No. 1-7.; 1823. ápr. 24. No. 1-11.; 1836. ápr. 24. No. 32-45. 143 Uo. P 2. 12. tétet 1822. ápr. 25. No. 4-5, 7.; 1824. ápr. 24. No. 2-3.; 1834. ápr. 27. No. 40.; 1836. ápr. 24. No. 32.
